Az UNESCO 2015-öt a Fény Nemzetközi Évének választotta. Az ehhez kapcsolódó eseménysorozatban az Európai Fizikai Társulatnak (EPS) kezdeményező szerepe van, míg az ENSZ és az UNESCO támogatását élvezi. Világeseményről van tehát szó, amihez a magyarok is csatlakoztak.
Az optikai kutatásokban hazánk a 19. században az élen járt, 1876-ban született például a Magyar Optikai Művek, amely többszöri név- és tulajdonváltást követően 1998-ban jogutód nélkül megszűnt.
Ebből az időszakből emlékezhetünk Jánossy Lajos Kossuth-díjas fizikus, asztrofizikus, matematikus nevére is, aki az optika mellett elektrodinamikával, asztrofizikával, atomfizikával, és többek között kvantummechanikával is foglalkozott.
Jánossy volt az a tudós, aki kimutatta a primer kozmikus sugárzás és a földi légkör ütközéséből keletkező légizáporokat, de kidolgozott egy olyan kvantummechanikai eljárást is, melynek során gyenge intenzitású fénynyalábokkal is sikerült interferenciajelenségeket létrehoznia (igaz, ennek ellenkezőjét próbálta bizonyítani a kísérletekkel). Vizsgálta a fény mikrostruktúráját, annak kettős természetét.
A Fény Éve rendezvénysorozat keretében múlt héten lehetőségem nyílt, hogy három napot Walesben töltsek, ahol megtekintettük a Glyndwr Egyetemen folyó kutatómunkát, ízelítőt kaptunk a jövő napelemeiből, és még néhány céget is volt időnk meglátogatni. Ezekről részletes beszámolóval jelentkezünk hamarosan.
Az egyetem, ahol a fény mindennél fontosabb [+]
A héten Magyarországon is lesz esemény a fény jegyében, természetesen ezen is részt veszünk majd. Addig is, várjuk a kérdéseket, hozzászólásokat, hogy minél átfogóbb képet kapjunk arról, mi érdekli olvasóinkat az optika, a lézertechnológia, az üveg- és lencsegyártás kapcsán.
