A linuxos közösség bírálja az APEH IT-stratégiáját

Az adóhatóság informatikai rendszerének technikai problémái is felszínre kerültek az idei évindításkor, mert a 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó kötelező elektronikus bevallásainak rohamánál az online rendszer nem bírta a terhelést. Ráadásul erről a problémáról az APEH csak késve értesítette az érintett adózókat, nem kis tanácstalanságot okozva a vállalatoknál. A kisvállalkozók zöme is meglehetősen stresszes helyzetbe kerülhetett, amikor minden átmenet nélkül szembetalálkozott a floppylemezes (mára már elavult) technológiai megoldással a kötelező adatszolgáltatásnál, mely programozásában is elég nyersnek, kidolgozatlannak tűnt az eddig megszokott APEH-minőséghez képest. Probléma tehát volt bőven, de a magyar vállalkozások már megszokták a szabályozási cikkcakkokat, így némi találékonysággal ezen a januári meneten is túltették magukat.

A panaszáradatnak azonban itt még nincs vége. A héten állampolgári bejelentés érkezett Lenkovics Barnabás országgyűlési biztoshoz. A nyílt forrású szoftverek néhány elkötelezett híve – a Hungarian Unix Portál (HUP) közössége – beadványában több ponton is sérelmesnek találja az adóhivatal utóbbi hónapokban folytatott informatikai irányváltását, mivel – felsorakoztatott érveik szerint – az újonnan bevezetett intézkedések monopolizálnak bizonyos gyártókat és termékeket, és ezzel párhuzamosan kizárnak más, nemzetközileg elfogadott és alkalmazott megoldásokat.

Alig több mint egy hónap van arra, hogy kiépüljön az elektronikus kormányzati ügyfélkapu, amely lehetővé teszi, hogy a törvénynek megfelelően április elsejétől valamennyi adózó az interneten keresztül nyújthassa be a bevallását, novembertől pedig egyéb közigazgatási ügyeit is ily módon intézhesse. Nemrégiben zárult még csak le a közbeszerzési pályázat, amelynek eredménye nemzetbiztonsági okok miatt nem nyilvános – mondta el a Népszabadságnak Baja Ferenc. A kormánymegbízott a szoros határidő ellenére azt ígéri, hogy április elsejéig kiépül a rendszer. Ettől az időponttól regisztráltathatják magukat a magánszemélyek a területileg illetékes okmányirodákban, ahol kapnak egy PIN kódot és egy jelszót. A személyes ügyek intézéséhez elegendő ez az azonosító. Azoknak viszont, akik valamely cég ügyeit kívánják az interneten bonyolítani, a területileg illetékes adóhivatalban is be kell jelentkezniük. Külön rögzíteni kell ugyanis, hogy kik, milyen nyomtatványok aláírására jogosultak – írja a napilap.

A három fejezetet tartalmazó beadványban a HUP-csapat legfájóbb problémája, hogy az adóbevallást elkészítő (segítő) szoftverek csak bizonyos Microsoft operációs rendszereken használhatók (Window 98/ME, Windows NT - Windows XP, Windows 2000), így az APEH e döntésével méltánytalanul előnyös helyzetbe hozott egy szoftvergyártó céget. Ez azt is jelenti a panaszosok szerint, hogy azok a felhasználók, aki nem rendelkeznek ezzel az operációs rendszerrel, nem vagy csak korlátozott mértékben tudják használni az elektronikus adóbevalláshoz szükséges programokat, és ez már jelen pillanatban is sokakat érint, de a jövőbe tekintve még nagyobb rétegekre lehet kihatással, ugyanis az elektronikus adóbevallás alkalmazása rövidesen ki lesz terjesztve minden magyar állampolgárra. Az alkalmazott kártyaolvasó eszköz megválasztásánál is a választott operációs rendszert kifogásolják, mivel itt is feltételként van jelen a Windows megléte. Jól illusztrálja az utóbbi problémát az a közlemény, melyet éppen az adóhatóság adott ki: "Tájékoztatjuk Tisztelt Felhasználóinkat, hogy a Windows XP SP2 telepítés után az APEH által kiosztott OCR 136 kártyaolvasók nem használhatóak, mivel az SP2 már nem támogatja a nem plug&play kártyaolvasók használatát. Amennyiben ÖN Windows XP SP2-t kíván használni, be kell szereznie a kártyaolvasó CARDMAN3121-es típusát. Felhívjuk figyelmét, hogy az CARDMAN3121-es olvasó USB porton keresztül csatlakoztatható a számítógéphez." A levélben végül megfogalmazódik az a vélemény, hogy számos olyan program, elektronikus szolgáltatás található az informatikai palettán, amelyek gyakorlatilag minden modern számítástechnikai eszközön használhatók, így a Windows mellett más operációs rendszerek is szerephez juthatnának, miáltal teljesebbé válhatna az állampolgári hozzáférés a korszerű rendszerekhez.

Az elektronikus aláírás témakörével, a választott megoldás kritikájával a második fejezet foglalkozik. A kiválasztott eszköz itt sem mondható szerencsésnek, ezzel a problémával már lapunkban is foglalkoztunk korábban. A magyar és nemzetközi informatikai piacon számos olyan nagy cég van jelen, amely az elektronikus aláírások kiállításával és hitelesítésével foglalkozik. Ezektől a cégektől bárki vásárolhat hiteles és nemzetközi szabványoknak megfelelő digitális aláírást. Ha egy nagy cég vásárol ilyet – nem kis összegért –, joggal várja el, hogy azt az állammal való kommunikációjában használni is tudja. Jelen esetben ez nem így van, hiszen az APEH csak az általa megadott egyfajta hitelesítési mechanizmust fogadja el. A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) már tavaly októberben élt a panasztétellel, és az ügy kivizsgálását kérte a Gazdasági Versenyhivataltól, mely el is marasztalta az adóhivatalt az alkalmazott gyakorlat miatt. Továbbá, az APEH által felállított hitelesítésszolgálati rendszer csak az adóbevallás kapcsán használható, így ha a cégeknek vagy az állampolgároknak más területeken is szükségük van hitelesítésre, akkor azokhoz külön kell vásárolniuk megfelelő tanúsítványokat (például a magánnyugdíj-bevallásokhoz). Ez pedig azt eredményezi, hogy – habár egy minőségi szempontból megfelelő hitelesítés elég lenne az összes ilyen típusú ügy kezelésére – a különféle rendszerek együttes használata kétszeres vagy akár többszörös társadalmi költséget hoz létre.

A HUP ad hoc közösségének véleménye szerint az APEH által létrehozott és üzemeltetett rendszer több ponton is korrekcióra szorul. Felhívják az ombudsman figyelmét arra, hogy a Magyar Állam és a Magyar Kormány által többször megfogalmazott és a jövő modern társadalmának kialakításában fontos elemnek tartott Magyar Információs Társadalom Stratégiája csak is akkor hozhatja meg a kívánt eredményt, ha minden egyes ide tartozó apró pontban, láncszemben – ennek megfelelően az elektronikus adózás rendszerében is – érvényesül az esélyegyenlőség és minden esetben az össztársadalmi érdeket figyelembe véve születnek meg a lehetséges megoldások.

Azóta történt

Előzmények