A tervek szerint augusztus 31-ig megjelenik a harmadik generációs mobiltelefon-rendszerek kiépítésére szóló pályázati kiírás, s az év végére a majdani szolgáltatókat is kiválaszthatja az informatikai tárca. Ezzel Magyarország jelentős lépést tehet az információs társadalom kiépítésében ma még meglévő hiányosságainak felszámolásában. A Napi Gazdaság megkérte Kovács Kálmán minisztert, hogy értékelje az Európai Unió küszöbén álló Magyarország helyét és kilátásait az informatika terén.
– Hol tart Magyarország az információs sztráda kiépítésében?
– Az Európai Unió távközlési, informatikai miniszterei a közelmúltban – az unió történetében először nem uniós országban – Budapesten tartották konferenciájukat. Ezen Erkki Liikanen, az Európai Bizottság informatikai főbiztosa azt mondta: van egy jó és egy rossz híre. A jó hír az, hogy az informatika terén a legnagyobb növekedési dinamikát, a legjelentősebb fejlődést Magyarország érte el az elmúlt évben, a rossz hír pedig úgy szólt, hogy ezzel együtt Magyarország a 21. helyen áll a 25 ország rangsorában. Ennek az az oka, hogy nagyon alacsony szintről indultunk, jóllehet 1997-ben a kontinensen elsőként nálunk indult el a Sulinet program. Mindezek ellenére 2002-ben nemhogy a 15 uniós, de a 10 csatlakozó ország között is sereghajtók voltunk. Az a növekedés viszont, amelyet a kormányváltás után, illetve az elmúlt évben produkáltunk, rendkívül látványos, hiszen több mint két év stagnálás után tavaly 51 százalékkal nőtt az internetelőfizetők száma és megnégyszereződött a széles sávú internet-hozzáférést használók száma. Ezzel az európai országokkal való összehasonlításban is nagyon jó belső arányú internetezés alakult ki Magyarországon: két hagyományos, betárcsázásos technológián alapuló kapcsolatra egy széles sávú internetező jut, Európában pedig kilencre egy.
– Időközben megváltozott a lakosság viszonya is a virtuális világhoz.
– Igen, óriási szemléletváltás következett be az elmúlt időben. Egy 2002-es, még az előző kormány által megrendelt közvélemény-kutatás szerint a nem internetezők közel 50 százaléka arra hivatkozott, hogy azért nem használja a világhálót, mert nem érdekli.
Jelenleg ez az arány kevesebb mint 25 százalék. Eközben – mint említettem – megváltoztak a piaci körülmények is, robbanásszerűen nőtt az internetfelhasználók száma, ami annak is köszönhető, hogy csökkentek a távközlési tarifák. A KSH előzetes kimutatása szerint a rendszerváltás óta először tavaly nominálisan is estek a hírközlési tarifák, mintegy 3 százalékkal. A közösségi szolgáltatások terén is lényeges változások történtek, elindult a Sulinet immár kibővített rendszere, a Közháló. Ebben nem csupán az iskolák, hanem az önkormányzatok, a közösségi hozzáférési pontok, sőt a Közháló 2 program keretében a szociális és kulturális intézetek és a határon túli magyar nyelvű intézetek is széles sávú internet-hozzáférést kapnak, mégpedig nem állami, hanem a piacról szervezett, vásárolt szolgáltatási formában. Az esélyegyenlőség területén is hatalmasat léptünk előre: azzal a körülbelül 2500 közösségi internet-hozzáférést biztosító eMagyarország-ponttal, amely az év végéig kiépül, Európában messze vezetni fogunk. Az eMinoritás, vagyis a kisebbségi program keretében a határon túli magyaroknak nyújtunk internet-, Sulinet-szolgáltatást, biztosítunk számítógépes hozzáférést. Valamennyi határon túli magyar szervezettel megállapodtunk, közös emagyar stratégiát alakítottunk ki, aminek alapjait Nagyváradon raktuk le. Az informatika az a terület, ahol először született ilyen típusú megállapodás a magyar szervezetek között. A hazai kisebbségek kapcsán elmondhatom, hogy minden országos kisebbségi önkormányzatnak internet-hozzáférést és számítógépet biztosítunk, a tartalom digitalizálásának területén pedig éppen a legsérülékenyebb, vagyis a határon túli magyar, illetve a határon belüli kisebbségek kultúrájának írásos és képi emlékeit, anyagait visszük fel először a világhálóra. Az alapok lerakása terén tehát jól állunk, de még egyszer hangsúlyozom, hogy nagyon mélyről indultunk.
– A kormány takarékossági intézkedései nem törik meg ezt a lendületet?
– E téren is szerencsénk van: a legnagyobb, legjelentősebb programjainkat, vagyis a Közhálót, az eMagyarország programot, a tartalomszolgáltatásokat ez nem érinti. A kormány takarékossági programja miatt egy olyan nagyberuházást halasztunk el, amely ugyan az államigazgatás létérdeke, de aminek egyéves csúsztatása minden bizonnyal nem okoz rendkívüli problémát. Ez az eTár program, amely a nemzet-, illetve állambiztonsági szempontból rendkívüli fontos információk nagyon védett helyen történő tárolását szolgálja. Ez a beruházás 5,5 milliárdos kiadással járt volna. A többi program forrását ki tudtuk gazdálkodni.
– Hogy áll Magyarország a versenyszabályozás terén?
– A kibővített unió 25 országa közül nyolcadikként, a csatakozó nemzetek sorában pedig mindmáig egyedüliként tettük a hazai jog részévé az új, európai direktívák szerinti távközlés szabályozást az elektronikus hírközlési törvényben. Ezzel mozgásba tudtuk hozni a valóban nagyon monopolisztikus berendezkedésű hazai piacot, aminek első jele, hogy megkezdődött egyfajta konszolidáció, cégek egyesítése, felvásárlása. Emellett lehetővé vált a számhordozhatóság és a közvetítő szolgáltató választása is – e lépések mindegyike élénkíti a távközlési versenyt. Nem véletlen, hogy a Tele2 már jelezte: megjelenik a magyar piacon, s mellette mások is feltűnnek majd. Valójában tehát az említett új szabályozás, illetve az új hatóság (a Nemzeti Hírközlési Hatóság) mozgásba hozta a piaci folyamatokat. E hatóság szemlélete szerint a fogyasztó kerül a középpontba, aki a szolgáltatások piacán versenyző szereplőket talál, s ezek közül választhat. A versenyt technológiasemlegesség jellemzi – ez a legkorszerűbb irány az egész világon.
– Hol tart a harmadik generációs mobiltelefon-tender előkészítése?
– Ez az utolsó hiányosságunk az információs társadalom kiépítése területén, az uniós, valamint a csatlakozó országok közül 21-ben már kiadták ezt a frekvenciaengedélyt. A gazdasági kabinet a napokban elfogadta azokat az irányelveket, amelyeket előterjesztettünk a harmadik generációs mobilszolgáltatással kapcsolatban. Azt tudom mondani, hogy az eredeti menetrend szerint idén megjelenik a tender, s bízunk abban, hogy az év végéig meg is fogunk állapodni azokkal a társaságokkal, amelyek 2005-től Magyarországon elindítják a szolgáltatást. Azt gondoljuk, hogy ez tovább élénkítheti a mobiltelefon-szolgáltatatók közötti versenyt. Ez az új technológia újabb lehetőségeket teremt elektronikus szolgáltatások nyújtására: immár nemcsak a vezetékes, hanem a mobilinternetezés is nagyobb szerephez juthat, és más mobilszolgáltatások, például a vezeték nélküli eszközökről megadott elektronikus aláírás is működni fog, vagyis kibontakozik az mMagyarország.
– Mikor jelenik meg a pályázat?
– Még a nyáron, pontosabban augusztus 31. előtt.
– Hány szereplővel számolnak?
– Mindenképpen szeretnénk elérni, hogy elinduljon egyfajta verseny, amikor meghirdetjük a licencet, s várjuk új szereplők megjelenését is a tenderen induló vállalatok között.
Diószegi József (Napi Gazdaság)
