Az IBM és a svájci Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne kutatói az IBM eServer Blue Gene szuperszámítógépére alapozva az agy virtuális modelljének megalkotásába kezdtek. Az első lépés az emberi agykéreg legkülső részének, a gondolkodásért, tanulásért, problémamegoldásért, nyelvi funkciókért felelős, az agytömeg 85 százalékát kitevő neocortexnek a szimulációja. Tudósok már tíz éve dolgoznak a neocortex idegi szerkezetét leíró adatbázis felállításán, és most az óriási adatmennyiség alapján készítik el az agy működő, nagy sebességű elektrokémiai kölcsönhatásait is „futtató“ háromdimenziós, virtuális modelljét.

A modellezéshez használt szuperszámítógép nagyjából akkora területet foglal majd el, mint négy hűtőszekrény, ám ezeknél valamivel nagyobb számítási kapacitással rendelkezik: teljesítménye eléri a 22,8 teraflopot (billió lebegőpontos művelet másodpercenként). A felek közti megállapodás értelmében a Blue Gene üzemidejének egy részét más kutatási projektek is használhatják, így például az IBM zürichi laboratóriuma az EPFL komplex anyagfizikai részlegével közösen kutatja majd segítségével a jövő félvezető-technológiáit.

Az agy működési mechanizmusairól jelenleg keveset tudunk, de az utóbbi időben a biológia és az orvostudomány sokat megismert az agy felépítéséről, a számítástechnika pedig már elegendően nagy teljesítményű eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy megkezdődhessen az agyműködést molekuláris szinten digitálisan modellező projekt. A cél a gondolkodás, az érzékelés és a memória jobb megismerésével közelebb kerülni az olyan rendellenességek okainak megértéséhez, mint az autizmus, a skizofrénia vagy a depresszió. Az agy teljes virtuális modelljének elkészítése legalább tíz év munkájába kerül majd.