A belátható jövőben nem törik meg a fejlődés lendülete a 2004-ben csatlakozott tíz új uniós tagállam IT-piacán. És ez döntően épp az uniós tagságnak köszönhető. Az IDC legújabb tanulmánya szerint a közvetlen és közvetett EU-források több mint 2,2 százalékponttal növelik az IT-beszerzésekre költött éves összeget 2004 és 2013 között az érintett országokban. Ez az infrastruktúra-fejlesztésre, szoftverberuházásokra és szolgáltatásbeszerzésre fordítható 27,6 milliárd dollár olyan többletforrást jelent, amely az uniós tagság nélkül nem állt volna rendelkezésre. Az összeg Magyarországra jutó része 4,6 milliárd dollár.
„A többletforrások minden országban más-más hatást fejtenek ki, mivel az üzleti környezetek sokfélék, és az egyes tagállamok informatikai fejlettsége, a vállalkozási kultúra és külföldi tőkeberuházások mértéke is eltér egymástól” – magyarázza Steven Frantzen, az IDC CEMA alelnöke és kutatási igazgatója. „Az informatikai és az általános üzleti fejlődés fellendítéséhez az IT-szállítóknak el kell igazodniuk a közvetlen források elosztásának folyamatában, és a gyakran IT-megoldásokra épülő törvényhozási és reformkezdeményezésekben.”
A közelmúlt gazdasági mutatói meggyőzően bizonyítják, hogy az EU-tagság jót tett a tíz új tagállam gazdasági fejlődésének. Az Eurostat adatai szerint az új tagok GDP-je – Málta kivételével – a 15 régi EU-tagállam 2005-ös 1,5, illetve 2006-os 2,6 százalékos átlagát meghaladva növekszik. Észtországban és Lettországban 10 százalék feletti a GDP-növekedési üteme, amelynek alapján e két állam a világ leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozik. Magyarországon 2006-ban 4 százalékkal nőtt a GDP.
Az EU-csatlakozás hatása a magyarországi IT-piacra, 2004-2013
Az IT-piacokon még kedvezőbb volt a növekedés. A magánfelhasználók többnyire IT-eszközök vásárlására vagy bővítésére használják nagyobb vásárlóerejüket, a vállalatokra viszont nagy nyomás nehezedik, hogy a versenyben való helytállás érdekében vegyék át a nemzetközi szereplők technológiai és átláthatósági normáit. Aztán ott a jogszabályi háttér. Az IDC szerint a törvényi előírások fontos szerepet játszanak az IT-piac növekedésében, bár hatásukat gyakran alábecsülik. A nagyobb nyilvánosságot élvező távközlési és adatvédelmi jogszabályoktól kezdve a digitális aláírásokra és a vámügyintézésre vonatkozó, kevésbé ismert előírásokig, az informatika gyakorlati alkalmazása sokféle uniós szabály és irányelv betartása szempontjából kulcsfontosságú.
Az állami és magánszektor szervezeteinek szerencsére nem egyedül kell állniuk a számlát. A tagállamok Nemzeti Fejlesztési Tervei strukturális alapokon keresztül támogatják a kormányok és a különféle EU-kezdeményezések (például az ICT-alapú közigazgatási szolgáltatások kialakítását ösztönző i2010) által meghatározott kiemelt fejlesztési területeket. A közvetlen finanszírozás és a többi pénzügyi eszköz – azon belül az IT-infrastruktúrával és ‑megoldásokkal kapcsolatos beruházásokat ösztönző támogatott hitelek – fő haszonélvezői a közigazgatási szervek, valamint a kis- és középvállalatok (kkv-k).
Az IDC számításai szerint évente átlagosan közel 12 százalékkal bővülnek majd az IT-kiadások az EU tíz új tagállamában a 2004-gyel kezdődő évtizedben. Az összes uniós finanszírozási komponens kumulatív hatása nyomán 2013-ban 22 százalékkal többet fordíthatnak majd informatikai fejlesztésekre az új tagállamok, mint egyébként (azaz uniós tagság nélkül) tehetnék. Magyarországban várhatóan 25 százalék lesz ez az uniós többlet.
