Az online álláskeresés világszerte fellendülőben van az egész világon. Az Egyesült Államokban, amely ezen a területen a legelső, mára már erős vetélytársa lett a hagyományos nyomtatott médiának. Magyarországon még mindig a nyomtatott hirdetések az elterjedtebbek.
Néhány évvel ezelőtt a humán erőforrás vezetők az online álláskeresést komolytalan eszköznek tartották. Egy 2000-ben Angliában készült felmérés szerint, a megkérdezett szakemberek csupán egy százaléka bízott a hatékonyságában. Hosszú időn át azt gondolták, hogy az interneten csak informatikusokat és friss diplomásokat lehet megtalálni. A vezető állások nagy része a nyomtatott lapokban és a szakmédiában jelent meg, amelyek monopolhelyzetüket kihasználva folyamatosan emelhették áraikat. Az álláshirdetések jelentették a lapok hirdetési bevételeinek jelentős részét. Ahogyan az élet számos területét, úgy az álláskeresési szokásokat is forradalmasította az internet; egyes szakértők szerint ma már a felsőfokú végzettségűek döntő többsége a világhálón keres állást.
Az Egyesült Államokban az online álláskeresés az internet piac egyik legvirágzóbb ága. A Borell Associates nemrégen kiadott felmérése szerint az amerikai vállalatok tavaly közel 3,1 milliárd dollárt költöttek online álláskeresésre, és ez az összeg folyamatosan növekszik. A felmérés szerint a nyomtatott sajtó hirdetési forgalma látványosan csökkent az online piac javára. Míg 2000-ben 9,1 milliárd dollár folyt be az offline sajtóba a 19,5 milliárdos álláshirdetési szegmensből, addig 2003-ban ez az összeg 5,5 milliárd dollárra esett le. A nagy lapkiadók a kezdeti megtorpanás után erőteljes lépéseket tesznek, hogy versenyben maradhassanak az internet világában. Ezért több nagy médiavállalat kifejlesztette saját online állásközpontját, míg mások elismert, nagy forgalmú online állásközvetítőkbe fektettek. A CarrierBuilder.com, amely az egyik legnagyobb online piaci szereplő, például nagy amerikai lapok, nevezetesen a Knight Ridder, a Tribune és a Gannet tulajdona. Az offline lapok által kézben tartott toborzó site-ok árbevétele 2003 végére 354 millió dollárt tett ki. A tengerentúlon se szeri, se száma az internetes közvetítőknek. Közöttük a legnagyobb és nemzetközileg is legelismertebb a világ több mint húsz országában jelenlevő Monster.com, amely körülbelül 800 000 állást kínál 130 000 munkáltatótól és 24 millió életrajzzal rendelkezik. Az oldal bonyolítja a legnagyobb online forgalmat, heti látogatottsága meghaladja az 1,9 milliót. Tavalyi árbevétele 420 millió dollár volt. A Monstert a Yahoo! Hotjobs követi 966 000 heti olvasóval, az AOL Reasearch and Learn 589 ezer, valamint a CareerBuilder 577 ezer heti látogatóval.
A Hotjobs sikere is alátámasztja, hogy a jövő azoké, akik erős partnerekkel szövetkeznek. A toborzó site-ot 2001-ben vásárolta meg a világ legnépszerűbb keresője, a Yahoo. A két cég mindkettőjük erősségét kihasználva vált az Egyesült Államok második legnagyobb állásközpontjává. A Yahoo az amerikaiak egyik legnépszerűbb nyitóoldala és keresője is, amelyre naponta kattintanak, hogy megnézzék a postájukat, a tőzsdei híreket, a naptárt vagy egyszerűen információt keressenek. A Yahoo-val egyesülve a Hotjobs az álláskeresők millióinak vált napi forrásává. A Yahoo magas látogatói száma a Hotjobs szakértelmével kiegészülve sikeres vállalkozásnak bizonyult, amely évről évre jelentős bevételt hoz mindkettőjüknek. A Yahoo csak 2003 utolsó negyedévében a Hotjobs szolgáltatással 33,2 millió dolláros bevételt ért el. Az üzleti sikernek köszönhetően az álláskereső szolgáltatásai folyamatosan bővülnek, mellyel még több hirdetőt és látogatót vonzanak. Az International Telecommunication Union (ITU) előrejelzése szerint az USA-ban 2007-re az online álláshirdetések bevétele felzárkózik majd a hagyományos médiához.
Az uniós álláskeresést is megkönnyítik az online rendszerek. A brüsszeli vagy bármely más az unióban meghirdetett állások nyomon követése a hagyományos sajtó eszközeit használva költséges és lassú. Az uniós állások interneten való könnyebb elérhetősége sok munkavállaló érdeklődésére tarthat számot majd itthon is. Magyarország uniós csatlakozásától kezdődően az itteni munkaügyi kirendeltségeken keresztül is elérhető lesz a közösségi állásajánlatokat tartalmazó, úgynevezett EURES rendszer.
Szakértői becslések szerint a csatlakozás után 90-120 ezer magyar vállal munkát az EU országaiban, Magyarországon pedig 60-90 ezer, a tagállamokból érkező munkavállalóra lehet számítani. Az európai munkaközvetítő rendszer, az EURES adatbázisa a közösség üres álláshelyeit, valamint egyebek mellett az álláskeresők pályázatait tartalmazza. Az EURES online eléréséhez technikailag is fejlesztik a munkaügyi központokat, kirendeltségeket, teljessé teszik az integrált elektronikus adatforgalmat, a kirendeltségek közül 40-nél önkiszolgáló számítógépes lehetőséget is kiépítenek. Javítják a kapcsolatokat a vállalatokkal, és internetalapú lekérdező rendszer segítségével a munkáltatók gyors visszajelzést adhatnak a munkaerő-piaci keresletről.
Magyarországon 2003-ban a teljes álláshirdetési piac körülbelül 1-1,5 milliárd forint forgalmat bonyolított. Szakemberek jelenleg 80/20 százalékos jelenlegi arányról beszélnek a nyomtatott hirdetések javára. Az arány azonban folyamatosan a kiegyenlítődés irányába mozog. Az online hirdetési piac fejlődésének tempóját jelentős részben az Internet elterjedtségének növekedése diktálja. A hazai trend az, hogy az álláshirdetők egyre jelentősebb mértékben használják a világhálót is. Ugyanakkor a nagyvállalatok többsége megmarad a vegyes rendszernél, azaz a print és az online formákat párhuzamosan együtt használják.
Az online álláshirdetési piac folyamatosan bővül, részben a hagyományos (print) hirdetési felületek rovására, részben pedig új piacot, a kis és közepes méretű vállalkozásokat aknázzák ki. Míg 2002-ben elsősorban a multinacionális cégek és a nagy magyar cégek vették igénybe az internetes álláshirdetés adta lehetőségeket, addig a jelenlegi bevételek kisebbik hányadát teszik ki, és túlsúlyban vannak a kis és leginkább közepes méretű vállalkozások. Ez az a piac, amely számára eddig drága volt diplomásokat megcélzó álláshirdetést feladni. A probléma összetett volt, hiszen a vidéki álláspiacot kivéve, ahol még ma is erősek a megyei napilapok, nem volt megfelelő árú és hitelt érdemlő nyomtatott állásajánló médium számukra. A 90-es években magának teljes piaci fölényt kiharcoló HVG áraival elsősorban a nagyvállalatok számára jelentett egyre telítettebb és ez által egyre lassabban működő hirdetési felületet. Így a kis és közepes vállalatok számára rendkívül hatékony az internetes álláshirdetési lehetőség, hiszen közel fele költséggel és jóval gyorsabban érik el a felsőfokú végzettséggel rendelkező célközönséget.
Magyarországon jelenleg több mint húsz olyan oldal található, amely kifejezetten magyar álláshirdetések megjelentetésével foglalkozik. Emellett mintegy 80 személyzeti tanácsadó és fejvadász cégnek van álláshirdetéseket is tartalmazó honlapja (http://allas.lap.hu) nagy kínálat itthon is jelentősen megnehezíti az interneten állást keresők dolgát. Ezt egyszerűsíti le a 2000-ben indult Jobmonitor, amely valamennyi fontos állásajánló site hirdetéseit monitorálja és rendezi könnyen kezelhető egységbe. A Jobmonitor adatai szerint naponta átlagosan 150 új állásajánlat kerül fel itthon az internetre. A piac fejlődését mutatja, hogy van igény az olyan újszerű szolgáltatásokra, mint amilyen a Jobmonitor Állásfutára. A regisztrált felhasználó számára a Jobmonitor rendszere e-mailben elküldi az álláskereső preferenciáinak megfelelő állásajánlatokat. Mára 110 000-en veszik igénybe és a regisztráltak jó része a passzív álláskeresők közül kerül ki, akik számára ideális lehetőséget biztosít az álláspiac folyamatos nyomon követésére.
A magyar piac a folyamatos fejlődés mellett a folyamatos változások korszakát is éli. A piac szereplői eltérő tulajdonosi viszonyokat, különböző megközelítéseket, működési elképzeléseket képviselnek. A legrégebbiek közé tartozó Jobpilot és Cv-online multinacionális cégek. Külföldről kapják a fejlesztéseiket, anyagi és tudásbázisukat az anyacég biztosítja. A Straketing Stratégiai Marketingkutató és Tanácsadó Iroda által tavaly az internetes állásközvetítő piacról végzett kutatása szerint, ezek a cégek lassabban reagálnak a speciális, helyi kihívásokra. A nyomtatott álláshirdetési piac legnagyobb hagyományos médiuma a HVG -- mint ahogy több hasonló külföldi példa mutatja -- hatékonyan tudott belefogni az internetes piacba is. Jobline néven üzemelteti az egyik legjelentősebb internetes állásközvetítő oldalát. A piac legdinamikusabban fejlődő cége lett az említett kutatás szerint a Profession.hu, amelynek látogatottsága mára eléri a napi tízezret. A többiektől eltérő módon saját fejlesztő csapattal dolgozó Profession.hu látogatottságát -- amelynek publikus napi mérését a szolgáltatók közül egyedüliként vállalja (www.webaudit.hu) -- csak a már említett monitoroló site, a Jobmonitor előzi meg, amely kiemelten szemlézi a Profession.hu ajánlatait.
Ismét a külföldi példa követését mutatja a Yahoo és a Hotjobs mintájára a hetekben megkötött együttműködési megállapodás, amelyet az egyik legerősebb hazai kiadó vállalat, a Sanoma Budapest és a Profession.hu kötött. A megállapodás keretében a szerződő felek a Profession.hu aktuális állásajánlatait a Sanoma lapcsoport nyomtatott és online médiafelületeit használva közösen értékesítik. Az együttműködés elsősorban a médiacég internetes lapjaira vonatkozik, de jelennek meg hirdetések a lapkiadó nyomtatott üzleti kiadványaiban is. Az online álláshirdetések a Startlapon, FigyelőNeten és Nők Lapja Cafe-n, valamint a site-ok hírlevelében lesznek olvashatók. Emellett a Profession.hu karrierrel kapcsolatos írásokkal is hozzájárul majd az internetes oldalak tartalmához. Az együttműködéstől a Yahoo! Hotjobshoz hasonló eredményeket várnak a hazai piacon.
A hazai internet penetráció bővülésével az élen járó országokhoz hasonlóan itthon is folyamatosan változik a hálón meghirdetett állások típusa. Ma már a mérnök és egyéb műszaki tevékenység a leginkább hirdetett kategóriák, melyet a pénzügyi állások követnek. Csak ezek után jön a sorban a korai évek internetes álláshirdetéseinek favoritja, az IT és a telekommunikációs kategória. Ezeket követi az adminisztráció/asszisztencia és a sales/marketing. A kutatások itthon is alátámasztják a vezetőt és középvezetőt kereső online hirdetések létjogosultságát. A Jobmonitor látogatóinak 64 százaléka már rendelkezik diplomával, 35 százaléka pedig középfokú végzettséggel, és csupán egy százalékuk alapfokú végzettségű. A már említett vidéki napilapok erősségét jelzi az is, hogy a látogatók négyötödét a budapestiek teszik ki.
(*) Szakértők szerint a jövőben az online álláskeresés veszi át a vezető szerepet a hagyományos hirdetéssekkel szemben. A toborzó site-ok száma csökkenni fog és csak a nagyszámú látogatót vonzó állásközvetítők maradnak fenn, akik személyre szabott megoldásokat kínálnak megrendelőiknek. Az internetes állásközvetítők egyre több szolgáltatást fognak nyújtani, bevételük jelentős része származik majd az általuk fejlesztett álláskereső szoftverek értékesítéséből. Az amerikai Fortune magazin által 500 legjelentősebbnek tartott nagyvállalat körében végzett kutatás is azt a tendenciát mutatja, hogy egyre több nagyvállalat saját weboldalán modern szoftverek segítségével házon belül végzi az állástoborzást Az online közvetítők szerepe ennek következtében is változni fog, hiszen ezek a vállalatok tanácsadóként, vagy szoftver-fejlesztőként alkalmazzák őket, segítségükkel gyorsan és egyszerűen végezhetik a megfelelő munkaerő kiválasztását.
(*) Az online állásközvetítők a folyamatos szoftver-fejlesztések mellett célközönségüket is fokozatosan kiterjesztik a nagyvállalatok után a kis-és középvállalkozásokra. Az Internet penetráció növekedésével várható, hogy egyre több állás között válogathatnak majd az internetezők, és hamarosan a gyártó iparágak állásajánlatai is megjelennek a hálón.
(*) Az Egyesült Királyságban 2000 és 2002 között megduplázódott az internetes álláshirdetések száma. A szigetországban ma már több mint hét millióan válogatnak a mintegy másfélmillió online állásajánlat között. A Totaljobs.com felmérése szerint az interneten állást keresők átlagéletkora 34 év, és közülük minden harmadik vezető beosztású. A hálón meghirdetett állások száma és a munkakörök kínálata fokozatosan bővül. Az internetes álláskeresés fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a nagy cégeknél külön humán erőforrás szakember foglalkozik kizárólag az online álláskereséssel. A közszféra Angliában már szinte csak a hálón keres és hirdet. A tanári állásokat például szinte kizárólag a legnagyobb online tanárkeresőn, az Eteacher.com-on teszik közzé. Egyre több megbízó megbizonyosodhatott arról, hogy az online álláshirdetés sokkal olcsóbb, pontosabb és gyorsabb, mint hagyományos társa.
(*) Az elmúlt három évben minden ötödik munkavállaló legalább egyszer használta az internetes álláspiacot - ez derült ki a frankfurti J. W. Goethe Egyetem Gazdasági Informatikai Intézete és a Monster állásportál közös kutatásából. Az internetes álláskeresés elsősorban a passzív álláskeresésre nyújt az eddigieknél nagyobb lehetőséget. A munkát keresők regisztrálják magukat egy webes adatbankban, majd várnak, amíg a megfelelő munkaadó kopogtat. A regisztráltak harmada így talált állást egy éven belül Németországban. A kutatás eredményei szerint az internet-használattal megfordul a munkakeresés szokásos menete. Ma már az álláskeresők hirdetik magukat, képességeiket és a cégek válogatnak, ha éppen új munkaerőre van szükségük.
