Az internetező emberek körülbelül egyharmada olyan böngészőt használ, mellyel komoly veszélyeknek teszi ki számítógépét, így az azokon tárolt adatokat is – állítja a zürichi műegyetem (ETH Zürich), a Google és az IBM megbízásából készült jelentés.
A július elsején publikált tanulmány szerint az internetezők által használt böngészők 59,1 százalékáról lehet elmondani, hogy a legújabb verziójú, a hibajavításokat és frissítéseket is tartalmazó szoftver. A kapott eredmények szerint hiába kínálják a böngészőket fejlesztő cégek a rendszeres frissítéseket, igen sokan csak hetek, hónapok múlva telepítik ezeket, s a számítógépek addig a böngészőkön keresztül komolyan sebezhetőek, nyitottak a rosszindulatú kódok előtt.
De Stefan Frei, a zürichi egyetem doktorandusza, a tanulmány egyik szerzője szerint nem csak a felhasználók hibásak, ő úgy véli, hogy a hibajavítások technológiájának és terjesztési módjának is szerepe van abban, hogy sok a régi verziójú, sebezhető böngésző. A kutatáshoz szükséges anyagot a Google biztosította a webszerverein tárolt adatokból, s ezekből az derült ki, hogy a vizsgált másfél éves időszakban a Firefoxszal (2.0-s verzió) böngészők használták a legmagasabb arányban (83,3 százalék) a legújabb változatot. Ez az adat az Apple Safarija esetében 65,3 százalék, az Operát illetően 56,1 százalék, míg a sor végén az Internet Explorer áll 47,6 százalékkal.
Frei hipotézise szerint a Firefox kiemelkedő eredménye azzal magyarázható, hogy e böngésző esetében a legkönnyebb a frissítés mechanizmusa, emellett a megtalált hibák javítása napokon belül letölthető, míg a többi böngészőnél vagy bonyolultabb a frissítés, vagy sokkal ritkábban jönnek a javítások. A kutató szerint a biztonságosabb böngészés érdekében be kellene vezetni a szoftverek „szavatossági idejét”: vagyis minden böngésző esetében legyen nagyon könnyű – lehetőség szerint automatikus – a frissítés, vagy a nem biztonságos verziók jelezzék, hogy „lejárt a szavatosság”, tessék frissíteni. Frei úgy véli, ez nem technikai kérdés, s nem lehet az internetezők nagy többségétől elvárni, hogy frissítsenek, ha nem is tudják, hogy van lehetőség frissítésre.
A tanulmány egy másik problémára is figyelmeztet a régi böngészők kapcsán: az elavult böngészőkben nem futnak már bizonyos beépülő modulok új verziói (Flash, multimédiás programok stb.), melyek az újabb weboldalak helyes megjelenítéséhez kellenek. Ráadásul a plug-inek készítése és terjesztése roppant kaotikus, sok a gyártó, s ez újabb veszélyforrásokat hordoz magában, ezért Frei helyesnek tartaná, ha működne egy olyan központ, mely tesztelné és igazolná a plug-inek megbízhatóságát.
