Sok a bizonytalanság az Egyesült Királyságban és az Európai Unió maradó tagjaiban egyaránt a Brexit után. Szerencsére a brit tudósokat továbbra sem kell kétszer kérni, hogy valami igazán elképesztő dologgal rukkoljanak elő, tehát tekinthetjük őket egyfajta fix pontnak.
Akár William King (Warhammer, Warhammer 40 000), akár Iain Banks (Kultúra-regények) inspirálta a Glasgow Egyetem professzorát, Lee Cronin nem volt szégyenlős akkor sem, amikor valami újat kellett kitalálni, és akkor sem, amikor az ötletéhez keresett befektetőket. A harcászati célú repüléstechnika, a hadiipar jelenleg is jelentős mennyiségű alkatrészt gyárt 3D nyomtatókkal, ám Cronin és csapata azon dolgozik, hogy a teljes beszállítói láncot megszüntetve, terepen „nőjenek ki a semmiből a drónok” – írja a BBC.
A „kémítőgép” (chemputer) koncepciója azzal számol, hogy a professzor képes lesz előállítani egy olyan masinát, ami akár egy laboratóriumban vezető nélküli repülőgépeket, drónokat növeszt majd. A fenti videó sokat segít a folyamat megértésében, aminek gyakorlati alkalmazása elképesztően távolinak tűnik, de ha egyszer megvalósul, molekuláris szinten, kémiai reakciók mentén építi majd fel a harci eszközöket. Így nem hónapokig vagy évekig, hanem csak néhány hétig tartana a komplex objektumok gyártása – az önműködő, digitális szintézist végző rendszer Cronin szerint is nagy kihívást jelent, ennek ellenére bizakodó.
Az ötletelésben részt vesz és ipari tanácsadással segíti az egyetem munkáját például a BAE Systems, a brit alapítású védelmi, biztonsági és űrhajózási multinacionális vállalat, amelyet egyébiránt az Amerikai Védelmi Minisztérium hat legnagyobb beszállítója között tartanak számon. A BAE híres arról, hogy döntéshozói határozott világképpel rendelkeznek: eddig több mint 20 millió angol fontot (közel 8 milliárd forintot) fizettek a Reaction Engines Limitednek hiperszónikus (önerőből legalább ötszörös hangsebességre képes) repülőgépek fejlesztésére. Hazánkban mégis a Gripenek kapcsán hallhattunk róluk a cseh és magyar vonatkozású kenőpénzek mértékét 19 millió fontra taksálják.
A repülőgép-hordozón gyártják a pótalkatrészt (forrás: Military.com) [+]
Bár elég hihetetlenül hangzik a 3D nyomtatás kémiai alapú reformja (főleg egy olyan támogatóval a professzor mögött, amelyik 2000 és 2010 között több mint 200 millió dollárt vasalt be az amerikai kormánytól mindenféle teljesít nélkül, pusztán csak ígérgetve), a lelkesedés érthető: elég csak arra gondolni, hogy az Amerikai Légierőnél már most is több drónpilótát képeznek, mint ahány főt vadászgépre és személyes jelenlétre oktatnak. Eközben az USA Haditengerészete olyan repülőgép-hordozókkal gyakorlatozik, amelyeken a pótalkatrészgyártást saját nyomtatóikkal is képesek elvégezni.
