Míg az IBM az Ebola ellen küzd szuperszámítógépeivel, Isaac Yonemoto (a University of Maryland kutatója, vegyész) szabad felhasználású szoftverekkel készítené el szabadalommentes rákgyógyszerét. Ehhez először 50 ezer dollárt kért egy közösségi finanszírozású projekteket gyűjtő oldalon, majd – mivel gyorsan elérte a kitűzött célt – további 25 ezer dollárral emelte az összeget. Mikroszkopikus bogarakkal gyógyítana.

Yonemoto önmagát vegyészként és „gyógyulófélben lévő kísérleti patkányként” definiálja, motivációként pedig a rákgyógyszerek horribilis árát jelöli meg. Világviszonylatban 1 billió dollárnál is nagyobb lehet a rákgyógyszerek piaca idén, az Amerikai Egyesült Államokban pedig egy „márkásabb” rákgyógyszer havi adagja elérheti a 10 ezer dollárt az amerikai IMS (Institute for Healthcare Incormatics – Egészségügyi Informatikai Intézet) szerint.

A vegyész szerint a szabadalommentes gyógyszerben rejlik a megoldás. „A szoftveripar és az open source mozgalmak megmutatták, hogy a szabadalmaztatás nem elengedhetetlen része az innovációnak. [Gyógyszert] kiadni szabadalom nélkül azt jelenti, hogy a gyógyszer olcsóbb lehet, és egyszerűbb lesz felhasználni, továbbfejleszteni vagy beépíteni valamilyen más gyógyszer-kombinációba. Kiadni szabadalom nélkül jobb elérhetőséget és több lehetőséget jelent azokban az országokban is, amelyekben nem engedhetnek meg maguknak szabadalmak által védett, drága gyógyszereket” – írja a projekt oldalán.

Isaac Yonemoto

Az ötlet nem új, a hetvenes években orosz tudósok már kísérleteztek különböző vegyületekkel és szintetikus biológiával a rákkutatásban, de a kísérletek elhaltak, amikor kiderült, hogy a hatóanyag elváltozásokat okozott a szívben. Ezt az egykor elvetett irányt vette elő a Marylandi Egyetem egyik kutatója, aki a vegyületből kivágott egy oxigénmolekulát, ezzel stabilizálva és hatékonyabbá is téve azt. Végül a kutató állást kapott a National Institute of Health (Nemzeti Egészségügyi Intézet) munkatársaként, és ekkortól nem tudott tovább foglalkozni a projekttel. Ekkor vette át Yonemoto a stafétát.

A közösségi finanszírozás bevonásával nem csak gyorsítaná, hanem egyszerűsítené is munkáját a vegyész, a pénzből laboratóriumot, eszközöket vesz majd, illetve megkezdi a patkánykísérleteket is. A sok pénzzel támogatók nyakkendőt, pulóvert, fülbevalót, vagy akár a vegyületet ábrázoló nyakláncot is kaphatnak elismerésül.