Ahogy a jövő év elejétől életbe lép az Európai Unióban a szén-dioxid-kibocsátással való kereskedelem, sok vállalatnak fizetnie kell az általa kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége után. Ez megélénkítette a keresletet a környezetgazdálkodási szoftverek iránt, sőt, számos cég már ma is használ valamilyen informatikai eszközökkel támogatott nyomkövető rendszert, ha mást nem is, legalább egy Excel-táblákban összefoglalt nyilvántartását a környezetvédelmi költségekkel járó anyagok mennyiségéről. "Eddig önkéntes volt a szén-dioxid-termeléssel kapcsolatos jelentések közzététele, ám ezután kötelezővé válik, és a kibocsátás csökkentése érdekében befektetett pénz megtérülésének ellenőrzése megkívánja a kiadások/eredmények hatékony kezelését" – mondta Charles Donovan, a brit Enviros környezetvédelmi tanácsadó és szoftverfejlesztő cég kereskedelmi igazgatója a Financial Times idézete szerint.
A környezet- és az egészségvédelemmel foglalkozó szoftverek iránti kereslet az indiai Bhopalban bekövetkezett mérgezés (egy vegyi gyárból káros anyag jutott a levegőbe, amely több ezer embert ölt meg), illetve az Exxon Waldez tankhajó katasztrófája (az európai partoknál kettétört hajóból kiömlő olaj több száz négyzetkilométeres területen elpusztította az élővilágot) után élénkült meg a nyolcvanas években. Ezek nyomán a cégek először maguk igyekeztek a környezeti problémák miatti kiadásaikat kezelő programokat fejleszteni, majd a kilencvenes években megjelentek az it-specialisták megoldásai is. Bár sok kis fejlesztőt felvásároltak, még mindig vagy háromezer szoftver érhető el a piacon, köztük olyan nagyok termékei, mint a német SAP EH&S modulja.
A hatékonyság erősítése a legfőbb mozgatója a környezetgazdálkodás informatikai támogatásának. A cégek nem akarnak drága szakértőket foglalkoztatni ezzel kapcsolatos problémáik megoldására – állítja Jess Kraus, a kaliforniai 3E vállalkozás alapítója, akinek cége a veszélyes vegyi anyagok kezelését szolgáló programokat kínál. Egy másik vállalkozás, az arizonai ESS terméke a következőkre ad választ: "Hogyan menedzseljük a kémiai anyagokat és a környezeti kockázatokat, és mit tegyünk akkor, ha valami történik?"
További ösztönzője az ágazat fejlődésének számos cég azon hite, hogy kereskedelmi haszna van, ha fenn tudja tartani jó imázsát az ügyfelek és a befektetők szemében. Ha egy vállalkozás azért kerül az újságok címlapjára, mert érintett valamilyen súlyos balesetben vagy környezeti károk okozásáért kell büntetést fizetnie, az azt az érzetet kelti, hogy nem jól végzi a dolgát.
A piacon kapható szoftverek ma már segítik a cégeket abban, hogy lépést tartsanak a jogszabályok változásával, hogy nyomon kövessék a tevékenységük biztonsági és egészségügyi kockázatait, hogy előre felkészüljenek a krízishelyzetek kezelésére. A legtöbb program egy-egy feladat megoldására való, de vannak már olyanok is, amelyek átfogó problémakezelést ígérnek. Bevezetésüket ugyanakkor nehezíti, hogy eltérő vállalati igényekhez kell igazodniuk. A fő szempont, hogy egy-egy cég milyen ágazatban tevékenykedik, ezért milyen speciális környezeti gondokkal néz szembe, illetve hogy a vevő dobozos szoftvert vagy folyamatos it-szolgáltatást igényel-e.
Mindezek mellett egyes nagyvállalatok továbbra is részt vesznek a programok fejlesztésében. A brit olajóriás BP például miközben az energiamegtakarítások növelése érdekében használja az Enviros rendszerét, szén-dioxid- és kénkibocsátását saját programjával ellenőrzi. A teljes it-megoldás átfogja a BP egész szervezetét Ausztráliától Észak-Amerikáig, harmincezer felhasználója – adminisztratív dolgozók, egészségügyi és biztonsági menedzserek, helyi vezetők – a segítségével összehasonlíthatják teljesítményüket másokéval és tanulhatnak egymás hibáiból, javítva ezzel a cég környezetvédelmi felkészültségét.
