A sajtó által már több napja tárgyalt eset hátterével most itt nem tisztünk foglalkozni – bár természetesen az is lényeges –, mindössze arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy hallatlanul fontos ügyről van szó, melynek kimenetele az internethasználat szabályozása mellett a véleménynyilvánítás szabadságának jövőjét is befolyásolhatja Magyarországon.

A háttérben: semmi különös

Az előzményekről röviden – és lehetőleg távolságtartóan, hogy a lényeg ne sikkadjon el: a közelmúltban egy hosszú ideje pozícióban lévő polgármestert nem választottak meg újra Siófokon, és azóta egyre több vád éri korábbi tevékenységét. E folyamat része volt, hogy egy Facebook-csoportban ingatlanpanamával vádolták meg. Ez ellen a volt polgármester tiltakozott, és jogi eljárást is indított.

Eddig ez rendben is van, a normál közélet jelensége. Ám a volt polgármester nemcsak a szóban forgó bejegyzés szerzőjét perelte be (ez érthető, ha sértőnek és/vagy bizonyítatlannak találta az állításokat), hanem mindazokat is, akik ezt a posztot megosztották a Facebookon.

Mit terjeszthetünk, és mit nem?

Ennek a lépésnek mind a politikust pártolók, mind az ellenzők között következménye lett. Az utóbbiak szimpátiatörekvéseit jelzi, hogy kiálltak azok mellett, akiket a siófoki rendőrkapitányság bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt eljárás alá vont, és több mint 2400-an osztották meg a bejegyzést.

[+]

Az ügyészség és az eljárás alá vontak egy részét védő ügyvéd ütköztetett érvelése teljesen ellentétes. Annyi biztos, hogy az ügyészség ragaszkodik a vádhoz („Becsület csorbítására alkalmas, valótlan tényállításokat tartalmazó cikk interneten történt megosztásával elkövetett bűncselekmény” alapján – írja az index.hu.), és maga a pert indító korábbi politikus is (részlet a 444.hu interjújából):

444: Nem érzi úgy, hogy az informálódás és a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozhatja, ha egy olvasótól cikkszerzőhöz illő háttérellenőrzést és szakmai protokollt várunk el? Személy szerint úgy gondolja, hogy jó, ha egy sima share-eléshez szinte médiadiploma kell?

Balázs Árpád: Örülök a feljelentettek által keltett sajtóvisszhangnak, mert rávilágít, hogy fantomoldalak ellenőrizetlen információinak megosztása veszélyt jelent. A személyes véleményem, hogy az információáramlás szabadsága nem a hazugságok, valótlanságok terjesztésének jogát jelenti. A legfőbb szabály: hazudni másokról nem szabad! Amúgy már Mózes is kőbe véste, tehát nem új információ.

Kicsit elvontabban nézve – bár nem jogászként –: az internetes tartalommegosztás elterjedése óta alapvető jogi problémát jelent, hogy egy valamilyen szempontból kérdéses tartalom megosztása esetében felelőssé tehető-e az is, aki a tartalom előállításában ugyan nem vett részt, ám azt továbbította, elérhetővé tette. Ez nagyon tág kör, belefér a jogvédett tartalmak megosztásától kezdve a gyűlöletkeltő anyagok terjesztésén át a magánszemélyek becsületének megsértése is – nyilvánvaló, hogy mind más megítélés alá kell hogy essen. A legtöbb esetben a megosztókat nem vonják felelősségre akkor, ha az adott tartalom jogsértő voltának felismerése nem várható el tőlük – de ez csak egy az olyan általános szabályok közül, melyek segítségével igyekeznek kezelni ezt a kihívást.

Érdeklődéssel várjuk az ügy folytatását, és természetesen be is számolunk róla.