Az Edward Snowden kiszivárogtatásai nyomán kirobbant megfigyelési ügy hullámai tovább görögnek, újabb két fontos reakció érkezett a PRISM lehallgatási rendszerrel kapcsolatban.

Az egyik kontinensünket érinti: az európai gazdaság helyzetének elemzése mellett az uniós intézmények kommunikációjának az amerikai titkosszolgálatok által történő megfigyelése lesz az egyik fő téma a héten az Európai Parlamentben (EP): a képviselők az amerikai PRISM megfigyelési programról tartanak meghallgatást. Az állampolgári jogi szakbizottság csütörtökön tartja az első meghallgatást az amerikai titkosszolgálat (NSA) európai tevékenységéről. Az EP honlapján élőben is követhető ülésen azok az újságírók is szót kapnak, akik nyilvánosságra hozták az esetet. A PRISM ügye minden bizonnyal szóba kerül majd a G8-ak pénteki londoni csúcstalálkozóján is, ahol Martin Schulz, az EP elnöke képviseli az EU-t.

Microsoft, Google kontra USA

A másik reakció a lehallgatási ügyben érintett nagy amerikai IT cégektől érkezett, nevezetesen a Microsoft és a Google közös fellépéséről. A vállalatok tekintélyét erősen megtépázó információk (illetve az ebből fakadó anyagi veszteségek) már jó ideje arra kényszerítik a cégeket, hogy mentsék a menthetőt.

Augusztus 30-án Brad Smith, a Microsoft vezető jogtanácsosa tett közzé egy bejegyzést a hivatalos blogon, amelyben elmondja, hogy már a botrány kipattanása óta igyekeznek rávenni az igazságügyi minisztériumot, hogy a jelenlegi szigorú, az alkotmányos alapjogokkal ellentétes szabályozást változtassa meg, illetve oldja fel a tilalmakat, mivel a vállalatok szeretnék közzétenni a részletes adatokat arról, hogy milyen típusú kormányzati kéréseknek kellett eleget tenniük a külföldiek megfigyelését biztosító törvény (Foreign Intelligence Surveillance Act – FISA) előírásai alapján.

Smith közli, hogy a hetekig tartó tárgyalások eredménytelenek lettek, és a kormányzat augusztus 29-i ígérete, mely szerint ők hozzák nyilvánosságra az elmúlt 12 hónap kormányzati kéréseit, majd ezt megteszik minden évben, jó kezdetnek számít, de messze nem kielégítő. A kormány vonakodása miatt a Microsoft és a Google vezetésével több technológiai cég is egyeztetett az az ügyről, és úgy határoztak, hogy ha a tárgyalásos módszer nem vezetett eredményre, akkor jogi úton fogják kikényszeríteni az adatoknak a nemzetbiztonsági érdekek figyelembe vételével történő nyilvánosságra hozatalát.