A hivatal mai közleménye szerint öt, mindannyiszor jelentős bírság kiszabásával zárult döntése kapcsán indított pert nyert meg első fokon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Az öt ügyben összesen kiszabott versenyhatósági bírság majdnem 1,2 milliárd forint volt.
A fenti öt eljárásból két ügy érint IT-ipari szereplőket. Mint a GVH annak idején megállapította, akciói során a UPC a televíziós és rádióreklámjaiban, illetve óriásplakátjain nem, vagy nem megfelelően tájékoztatta fogyasztóit arról, hogy a beígért kedvezmények csak hűségnyilatkozat aláírása fejében vehetők igénybe. A társaság reklámjaiból nem mindig derült ki az sem, hogy a kedvezményes havi díjak és belépési díjak igénybevételéhez mely programcsomagra kell előfizetni. A UPC nem, vagy nem megfelelően közölte a fogyasztókkal sem azt, hogy a kedvezményes havidíjak csak egy ideig élnek, sem azt, hogy a kedvezményes időszak pontosan mennyi ideig tart. Ráadásul a jogsértéssel érintett reklámokban nem, vagy nem megfelelően szerepelt az az előírás, hogy bizonyos kedvezmények csak az új, vagy a már meglévő előfizetőkre is vonatkoznak-e. A fogyasztók megtévesztése miatt a versenyhatóság a UPC Kft-re 35 millió forintos bírságot szabott ki. A Fővárosi Bíróság első fokon ebben az ügyben is a GVH-nak adott igazat.
A másik ügyben a Magyar Telekom mobilcége érintett, akik 2006. április közepe és május vége között az „Akár 5 Ft/perc”, illetve a „verhetetlen áron” szlogenekkel népszerűsítették a Kaméleon díjcsomagot. A GVH vizsgálata megállapította, hogy a reklámokban ígért percdíj három felező csomag együttes megvásárlásával érhető el. Így a fogyasztónak ki kell fizetnie a díjcsomag kétezer forintos alapdíját és a három felező csomag egyenként 500 forintos havidíját is ahhoz, hogy percenként öt forintért telefonálhasson. Az eljárás során a T-Mobile nem tudta igazolni azt sem, hogy árai valóban verhetetlenek. Mindezek miatt a Magyar Telekomot a GVH 80 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság annyiban változtatta meg a GVH döntését, hogy a „szabadon választható kedvezmények” kijelentést nem tartotta jogsértőnek. A bíróság álláspontja szerint ez nem az áru lényeges tulajdonsága. Ennek megfelelően a bírság összegét 12 millió forinttal csökkentették, így az végül 68 millió forint lett.
