Szabad-e feljelentő alkalmazást fejleszteni?

A Speedcam Anywhere nevű szoftver nem is technológiai okokból érdekes, hanem az általa felvetett jogi és erkölcsi kérdések miatt.

Kétségtelenül izgalmas, ugyanakkor kétség nélkül kétséges célú alkalmazást fejlesztettek mesterséges intelligenciával foglalkozó amerikai és brit kutatók.

A koncepció egyszerű, valójában egy magánhasználatú traffipax: az alkalmazás segítségével bárki úgy készíthet videófelvételt egy előtte áthaladó járműről, hogy a program – amennyiben lehetséges – a rendszámtábla alapján a brit közlekedésfelügyelet nyilvántartási adatbázisát (DVLA) felhasználva azonosítja a jármű márkáját, típusát, illetve gyártási évét (személyes adatokat nem), majd az AI segítségével a (a tengelytávolság alapján) meghatározza (pontosabban megbecsüli) a jármű sebességét.

A kitűzött cél szerint ezek után a felhasználó dönthet arról, hogy a felvételt elmenti-e, illetve felhasználja-e egy esetleges gyorshajtás bizonyítékaként egy feljelentéshez.

És itt következnek a gondok: ez a lehetőség olyan vihart váltott ki, hogy a fejlesztők a mai napig nem vállalták fel személyazonosságukat. A leírás szerint azt várják a szoftver használatától és elterjedésétől, hogy egyrészt a rendőrség is komolyabban veszi a gyorshajtást, illetve a sofőrökre is erős visszatartó erőt gyakorol. Ám a márciusban közzétett szoftver készítőit támadáshullám érte, mondván, hogy a megfigyelés kiterjesztését segítik, illetve támogatják azokat, akik gonosz szándékkal visszaélnének vele – akadt, aki a kelet-német Stasi hírhedt gyakorlatához hasonlította az elképzelést.

A terjesztés sem probléma nélküli: a Google azzal utasította el a Play Store-ba való felvételt, hogy az AI önmagában nem alkalmas a tényleges sebesség meghatározására – ezt a fejlesztők állítólag egy technológiai bemutatóval cáfolták, így az app már elérhető az alkalmazásboltban. Az Apple-t is megkeresték, ők egyelőre még nem hagyták jóvá a programot, de nem is nyilatkoztak róla.

Ami a jogszerűséget illeti: a felvétel készítése nem illegális a hatályos szabályok szerint Nagy-Britanniában, ugyanakkor maga a felvétel nem fogadható el bizonyítékként a rendőrség számára, mivel nem ellenőrizték és hagyták jóvá az algoritmust – ugyanakkor bizonyos mértékig figyelembe vehető egy eljárás során, ahogy a fedélzeti kamerák felvételei is. Vagyis magát a gyorshajtást nem lehet vele bizonyítani, de „nyomásgyakorló eszközként” működhet – illetve akkor számíthat valamit, ha a lefilmezett sofőr a gyorshajtás mellett egyéb, a felvételen jól látható szabálytalanságot is elkövetett.

Előzmények