Minden magyar háztartásban elérhető lesz 2018-2020-ig a másodpercenkénti harminc megabites sávszélességű internet – mondta az MTI tudósítása szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára csütörtökön Győrben, a távközlés világnapja alkalmából rendezett konferencián a Széchenyi István Egyetemen.

A HR-menedzser Kara Ákos, aki tavaly ősszel lett államtitkár, arra emlékeztetett, hogy a 2014 februárjában a kormány által elfogadott nemzeti infokommunikációs stratégiában már szerepelt, hogy minden háztartás számára elérhető legyen a széles sávú internet, amelyet a szolgáltatókkal együttműködve tudnak megvalósítani.

Ígéretet tenni könnyű

Ezt az újabb örvendetes ígéretet azonban nem árt fenntartásokkal kezelni, több ok miatt is.

Egyrészt mert a széles sávú ellátottság kiterjesztése sokkal korábbi dátummal már szerepelt a 2010-ben hivatalba lépett kormány digitális stratégiájában is, ám a megvalósítása folyamatosan csúszik, az aktuális gazdasági és politikai eseményektől függően hangzanak el újabb és újabb kijelentések.

Másrészt pedig azért, mert a „minden háztartásba széles sávot” meghirdetésekor a szakpolitikusok mindeddig roppant mód figyeltek arra, hogy a „széles sáv” fogalmát ne definiálják – ahogy egyébként ezt Európa többi politikusától is láthatták. Vagyis ha széles sávnak tekintjük az 5 vagy 10 Mb/s-ot, akkor egész más statisztikákat kaphatunk.(Emlékeztetnénk arra, hogy az IT café 2011-ben készített interjút a területért akkor felelős politikussal, Vályi-Nagy Vilmossal, aki a teljes széles sávú lefedettséget firtató kérdésünkre a következőt válaszolta:„Zajlik az előkészítés, és a teljes lefedettség 2013-ig megvalósul.”)

Pedig a helyzet egyértelmű: az EU digitális stratégiájában 2020-ra a 30 Mb/s szerepelt célként – sőt a korábbi ciklusban Neelie Kroes akkori biztos már arról beszélt tavaly, hogy a kitűzött határidőre az 50 Mb/s mind szélesebb körben – legalább a háztartások felében – elérése a kívánatos.

Áfa- és adócsökkentést is ígérnek

Épp ezért üdvözlendő, hogy Kara Ákos most konkrétan megnevezte azt a sávszélességet, melyet a digitális menetrenddel összhangban Magyarország is el akar érni.

Ugyanakkor érdemes arra is figyelni, hogy milyen alapról tett az államtitkár ígéretet: „A politikus hozzátette: a fejlesztéshez a források már részben rendelkezésre állnak, részben még keresik a megoldásokat.”

Vagyis, mivel források és szolgáltatói együttműködés is kell a kitűzött cél megvalósításához, a helyzet továbbra is bizonytalan. Viszont azt is meg kell jegyezni, hogy az államtitkár – valószínűleg nem függetlenül Deutsch Tamás InternetKon nevű kezdeményezésétől – hétfőn kérdésre válaszolva azt mondta a parlamentben, hogy meg kell fontolni a közműadó elengedését azoknál a távközlési cégeknél, amelyek új hálózatot építenek vagy korszerűsítik a meglévőt. A vg.hu tudósítása szerint válaszában elmondta, hogy a beruházást követően nem csak csökkenteni lehetne, de éveken keresztül teljesen megszüntethetnék a közműadó-fizetési kötelezettséget. Az MTI beszámolója szerint hozzátette azt is, hogy korszerűsítés esetén akkor járna a kedvezmény, ha 100 Mbit/s sávszélességűre bővítenek egy szakaszt. Kara Ákos szerint ez az intézkedés is csökkenthetné az internethasználat költségét az emberek számára.

A lap úgy tudja, hogy a Digitális Nemzet Fejlesztési Programban megfogalmazott célok teljesítéséhez jelentős mennyiségű európai uniós források állnak rendelkezésre, mintegy 80 milliárd forintnyi vissza nem térítendő, illetve 47 milliárd forint visszatérítendő pályázati összeg lesz elérhető. A távközlési szolgáltatók részben ebből finanszírozhatják a fejlesztéseket, azonban a program sikeréhez jelentős beruházásokat kell végrehajtaniuk saját erőből, ezért lenne fontos a többletterheik csökkentése. Szintén jelentős változást hozhat a hazai internetes piacon egy másik felvetés: ennek alapján elképzelhető, hogy jövőre csökkentik az internet-előfizetések áfáját, a jelenlegi 27-ről 18 százalékra.