Miért alkalmazzunk "tartalombarát" technológiát? címmel tart előadást az IT 2004 konferencián Both Vilmos, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) elnöke, akit a tartalomszolgáltatás magyarországi gondjairól, helyzetéről is megkérdeztünk.

- A tartalomszolgáltatás jogi szabályozásában az elmúlt évben történt-e előrelépés? Ha nem, mi ennek az oka?

- Ez értelmezés kérdése: ha a szigorúan vett tartalomszabályozásra gondolunk, akkor nem történt számottevő változás, aminek a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete őszintén örül. A változás ugyanis minden bizonnyal a szigorítás irányába mutatott volna, ahogy arra azért volt néhány - szerencsére hamvába holt - kísérlet az utóbbi években. Szerencsére ma már sem az ORTT, sem más hatóságok, sem pedig a politika józanul gondolkodó többsége nem vizionál olyan szabályozásról, amely az internetes tartalmakat "keretek közé szorítaná", megregulázná, netán cenzúrázná. Az internetről való gondolkodás fősodrává vált - az Európai Unió elveivel és gyakorlatával teljes összhangban - az internet, s azon belül különösen a tartalomszolgáltatás hatékony önszabályozásának kérdése. A szabályozás körüli honi (és persze nemzetközi) viták és nézeteltérések mögött az esetek többségében információhiány és tájékozatlanság húzódik meg, de persze időről időre a politikai vagy üzleti érdek is felbukkan. Véleményünk szerint az internetet, s különösen a tartalomszolgáltatást nem "szabályozni" kell, hanem megismerni. Megismerni a működését, szabályait, etikai normáit, a szerzők, a megszólalók és a felhasználók jogait.

- Igen-igen, mondják erre sokan, szép dolog az önszabályozás, de az interneten sokak jogait súlyosan megsértik, amiért jogorvoslat járna, s ezt az önszabályozás nem tudja biztosítani. Mennyire lehet hatékony a tartalomszolgáltatók önszabályozása?

- Amiért a jogszabályok értelmében jogorvoslat jár, azért az interneten elkövetett jogsértések esetében is rendelkezésre áll a sértettnek a jog eszköze: a tiltott vagy bűncselekményt megvalósító tartalmak, cselekmények esetében a törvény által már ma is biztosított lehetőségekkel lehet élni, pont úgy, mint egy a "való világban" elkövetett jogsértés esetében. A jog eszközével eltávolítható tiltott tartalmaktól meg kell különböztetni az úgynevezett káros vagy "nemkívánatos" tartalmakat - a bizonyos csoportok (például gyermekek) szempontjából káros vagy nemkívánatos tartalmak esetében a hangsúly a tartalomszolgáltatók önszabályozásán, illetve a felhasználók széles körű tájékoztatásán és a hozzáférést feltételekhez kötő technológiák (például szűrőszoftverek) elérhetőségén, megismertetésén van.

- Az utóbbi hetekben, hónapokban a különböző felhasználói fórumokon megjelent írások borzolták az internetezők idegeit - mit tudnak tenni a szolgáltatók a fórumokon "elhangzó" jogsértésekkel szemben?

- A felhasználói tartalmakat megjelenítő szolgáltatások közül az úgynevezett moderált fórumok üzemeltetőit csak abban az értelemben terheli felelősség, hogy a moderálási elveket minden felhasználó számára hozzáférhetővé kell tenniük és érvényre kell juttatniuk. A fórumokon megjelenő vélemények azonban - természetesen a véleményszabadság határai között - szabadon közölhetők, azokért az vonható felelősségre, aki e véleményeket az adott portálra "felrakta". A véleményszabadságot nem sértő megnyilvánulásokat tiszteletben kell tartani, még akkor is, ha azok valakinek fájnak vagy rosszul esnek. Az MTE közelmúltban kiadott állásfoglalása szerint: "Az érvényben lévő magyar jogszabályok alkalmasak az interneten előforduló jogsértésekkel szembeni fellépésre, így nincs szükség a mainál szigorúbb szabályozásra, sem a szerkesztett, sem pedig a felhasználói tartalmak (fórumok, chat, blogok) esetében." Az internet szigorú megrendszabályozására tett eddigi külföldi kísérletek rendre kudarcot vallottak, ugyanakkor a szolgáltatók sikeres önszabályozására számos példa akad. Fontos az is, hogy az önszabályozás ne vezessen önkorlátozáshoz: gyakran megtörténik például, hogy a fórumok moderátorai - néha a legváratlanabb politikai vagy hatósági szereplők által kilátásba helyezett retorzióktól tartva - túlzottan is szigorúan lépnek fel a fórum felhasználóival szemben, és jogilag kifogásolhatatlan tartalmakat is eltávolítanak, ami a szabad véleménynyilvánítás korlátozása.

- Csak nem a halapenz.hu esetére gondol? Ha jól tudom, ott nézeteltérés alakult ki a tartalomszolgáltatók egyesülete és az adatvédelmi biztos között.

- Igen, de valószínűleg félreértésen alapult - igaz, nem a mi részünkről... Szerintünk ugyanis az internet kifejezetten arra való, hogy olyan közösségi fórumoknak adjon helyet, amelyeken a felhasználók a számukra érdekes és fontos témákban szabadon megoszthatják nézeteiket, tapasztalataikat, véleményüket a többi felhasználóval. Az internet kiemelten fontos csatornája a közérdeklődésre számot tartó információk, közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának. Szerintünk a halapenz.hu weboldal ilyen hasznos, közérdekű információkat nyilvánosságra hozó fórum volt, amely hozzájárult az információs szabadság kiteljesedéséhez, és egy jól behatárolható felhasználói réteg számára hasznos információkat kínált; a weboldalon közzétett adatok nagyobb része közérdekű adat volt. Ebben a vitában is kifejtettük, hogy véleményünk szerint minden jogi eszköz adott a törvénysértések szankcionálására, éppen ezért sem a mainál szigorúbb szabályok megalkotása, sem pedig az internet sajátos jellegét figyelmen kívül hagyó, az elrettentés eszközeként használt hatósági fenyegetések nemkívánatosak.

- Milyen veszélyeket rejt, ha az önszabályozást az állami szabályozás váltja fel?

- Bár a téma jelenleg nem aktuális, azért kétségtelenül érdemes számot vetni a veszélyekkel. Most azonban hadd szorítkozzam a talán leginkább kézenfekvőre: a piaci szereplők által megalkotott és működtetett önszabályozó mechanizmusok "percekkel" követik - sőt: időnként meg is előzik - a piac fejlődését, így gyorsan tudnak reagálni az új fejlesztésekre, jelenségekre. Az állami szabályozás ezzel szemben lomha és szövevényes: mire egy ilyen gyorsan változó piacon megjelenne egy szabályozói döntés, a piac már rég máshol járna.

- Visegrádi előadásának címe: "Miért alkalmazzunk ,tartalombarát' technológiát?" Az MTE mostanában egyre gyakrabban beszél a barátságos internetről. Miért?

- Hadd kezdjem egy kicsit távolabbról: Magyarország az internet elterjedése, s ezzel szoros összefüggésben az információs társadalom kialakulása szempontjából jelentős lemaradásban van mind az EU-tagországok többségéhez, mind a csatlakozásra váró országok élvonalához képest. A különböző felmérések szerint az internet elterjedését korlátozó tényezők közül jelenleg hazánkban a motiváció hiánya a leginkább meghatározó - ezért óriási a jelentősége a képzésnek és kommunikációnak: egyfelől az internetben rejlő lehetőségeket a potenciális felhasználó számára érthető és követhető módon megmutató pozitív kommunikációra, másrészt az internettel kapcsolatos jogos és eltúlzott félelmeket tisztázó, az indokolatlan félelmeket eloszlató objektív tájékoztatásra van szükség.

A fentieket felismerve, s egyúttal az EU hasonló programjaiba való bekapcsolódás reményében az MTE (az Infórummal és a Magyar Tartalomipari Szövetséggel - Matisz - közösen) létrehozta a Barátságos Internet Fórumot (BIF). A Barátságos Internet Fórum célja káros és tiltott tartalmak felfedését támogató úgynevezett "forró drót" (hotline) szolgáltatás működtetése; önszabályozás szervezése és a tájékoztatás, a társadalmi promóció.

- Milyen konkrét programokra készülnek? Miért gondolják, hogy a "barátságos internet" üzenet könnyen befogadható a világhálóval szemben alapvetően ellenséges közegben is?

- Ami a konkrétumokat illeti, annak függvényében, hogy az informatikai minisztériumtól, illetve az EU "Safer Internet Action Plan (SIAP)" programjából mennyi forrást sikerül biztosítanunk, szeretnénk a BIF működését összefogó és bemutató honlapot készíteni, tájékoztató-felvilágosító programot indítani az internettel kapcsolatos negatív attitűdök megváltoztatása érdekében, elsőként talán éppen a parlamenti és önkormányzati képviselők, köztisztviselők, újságírók körében. Bevezetnénk a "Barátságos honlap" címkét, amely egyfajta, a site barátságosságát igazoló védjegyként vagy tanúsítványként szolgálna. Folytatjuk a tavaly megkezdett kerekasztal-sorozatunkat is, amelynek során idén is több "szexi" témáról (internetes látogatottságmérés, keresőmarketing) esett szó.

- A fentiek a felhasználóbarát tartalmakról szólnak, az előadása azonban a tartalombarát technológiáról. Hol az összefüggés?

- Számomra kézenfekvő az összefüggés, de lehet, hogy csak azért, mert egy olyan internetes cégnél dolgoztam, amely a tartalmak felhasználóbarát megjelenítésére szolgáló technológiákat (site-készítő alkalmazást) fejlesztett. A "barátságos internet" üzenethez számomra nagyon is hozzátartozik, hogy ne csak a felhasználók által hozzáférhető tartalom - itt nemcsak a hírekre vagy szöveges tartalmakra kell gondolni, hanem például a minisztériumok, önkormányzatok e-közigazgatási szolgáltatásaira, a múzeumok gyűjteményeire is - legyen barátságos, hanem a mögöttes technológia is vegye maximálisan figyelembe a felhasználók szempontjait. A vállalati és közigazgatási kommunikációban lassacskán általánossá vált, hogy odafigyelnek: milyen hangon, milyen szavakkal, hány csengetés után veszik fel a telefont, milyen arculatot használnak és így tovább. Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb az alkalmazott informatikai megoldások is a vállalati imázs részévé válnak - és eltűnnek a baltával faragott megoldások.

(*) Működik a brit internetönkontroll. Sikeresen kiszorította a brit kibertérből az illegális tartalmak nagy részét a szigetország internetszolgáltatói által még 1996-ban létrehozott önkontrollcsoport, az Internet Watch Foundation (IWF). A szervezetet azért alapították, hogy munkálkodása gyümölcseként elejét vegyék azoknak a kritikáknak, illetve esetleges pereskedéseknek, amelyeket a cégek ellen az általuk közvetített illegális tartalmak nyomán fogalmaznának meg, illetve indítanának el. Az IWF éves jelentése szerint az 1997-es 18 százalékról mára kevesebb mint egy százalékra esett a brit weboldalakon elérhető illegális tartalmak aránya. Ugyanez a számpár Európában 18 és 6 százalék. Stephen Timms brit e-kereskedelmi miniszter úgy véli, az IWF drámai csökkenést ért el a potenciálisan illegális tartalmak megjelenésében Nagy-Britanniában, és arra bátorít más országokat, hogy kövessék ezt a sikeres modellt - idézte a közszolgát a BBC.