Minden bizonnyal parázs vitákat kiváltó kijelentéseket tett a Kaspersky Labs egyik alapítója, Eugene Kaspersky orosz kriptográfus. A különféle biztonsági szoftvereket gyártó vállalat első embere a Zdnet Asia híroldalnak adott interjújában azt mondta, az internetre csatlakozó minden egyes felhasználót egyértelműen azonosítani kell, melynek első lépcsője a világhálót felügyelő nemzetközi kiberrendőrségi szerv megalapítása és radikálisan szigorú jogkörökkel történő felruházása. Kaspersky egy olyan hatóságot vizionál, melynek működését egy nemzetközi netpaktum szavatolja, az internetre pedig csak egyéni azonosító birtokában, egyfajta útlevéllel lehetne rácsatlakozni.
Eugene Kaspersky (forrás: Wikipedia)
Kaspersky arról beszélt, hogy az internetet eredetileg nem publikus használatra tervezték, hanem katonai információk és tudományos kísérletek eredményeinek megosztására, utalva a hidegháború alatt megalkotott ARPANET programra és a World Wide Web születésére. A szakember szerint hiba volt azonos formában bevezetni a koncepciót, hiszen az a hálózat, amit ma internetnek nevezünk, annak idején csupán pár ezer fő tudományos munkájának megkönnyítésére született. Arra az újságírói kérdésre, hogy mi az a három IT-biztonsággal kapcsolatos dolog, melyet szívesen megváltoztatna a világban, Kaspersky egyenes választ adott: csak az internet kivitelezése.
Internet Interpol
A probléma ugyanis az anonimitásban gyökerezik, melyet az orosz kriptográfus a világhálóra csatlakozó egyes személyek azonosításával, egyfajta útlevéllel oldana meg, valamint bevezetne egy, az internetes normák felett őrködő nemzetközi kiberrendőrségi testületet, az „Internet Interpolt”, melynek működését, jogköreit szigorú egyezményekkel, szerződésekkel biztosítanák. A jogvédők haja már ettől a kijelentéstől is hajlamos magasra tornyosulni, ám Kaspersky még minderre rádobott egy lapáttal: ha bizonyos országok nem értenek egyet a szabályozással – avagy nem szentelnének kellő figyelmet annak betartására –, a renitens államokat egyszerűen le kell kapcsolni az internetről.
A szakember beszédéből ugyan kiderül, hogy egy ilyen intézményrendszer felállítása rendkívül bürokratikus képződmény lenne (illetve természetesen súlyos költségvonzatai is volnának), viszont nem kínál elméleti hátteret az engedélyezési folyamatokkal kapcsolatban: nevesítve például, technikailag mégis miként képzeli el az online jogosítvány kibocsátását. „Az internetnek nincsenek határai” – utalt arra, hogy a kormányok még mindig országhatárokon belül gondolkodnak, márpedig a világhálóval egy új korszak köszöntött be, amely másfajta gondolkodásmódot igényel. Ez az oka az Internet Interpol szükségességének: a szimpla kiberrendőrség fogalmán már túlhaladt az idő.
Munkájával kapcsolatban – húsz éve foglalkozik biztonságtechnikával – a szakember igyekezett világossá tenni: nem csak holmi szoftvereket készítenek és üzletelnek velük, hanem a rosszfiúk ellen harcolnak, az árnyoldalon pedig bőven akadnak nagy tudású személyek, így a csata rendkívül komplikált. E küzdelemről a nemzetek kormányai és a nagyobb vállalatok döntéshozói tudnak, és értik is a nehézségeket, ám az átlagos fogyasztónak jórészt fogalma sincs a háttérben folyó kiberharcokról – Kaspersky egyébként úgy véli, a polgároknak nem is szükséges megérteniük mindezt.
