A kínai állami tévé a helyi űrkutatási központ közleményére hivatkozva jelentette be, hogy a múlt hónapban útjára indított eszköz, a Chang’e-4 leszállóegysége magyar idő szerint ma hajnalban 3 óra 29 perckor sikeresen landolt a Hold Föld felől nem látható oldalán, és ez történelminek számít, mivel ez az első alkalom, hogy ember készítette gépezet leszállt ezen a félgömbön. Az eseménynek bizonyos mértékig magyar vonatkozása is van, mivel a leszállás helyszíne a rakétatechnológia egyik úttörőjéről, a magyar származású Kármán Tódorról elnevezett kráter.
Ez idáig mindössze két ország juttatott el holdjáró gépet a Hold felszínére, az Egyesült Államok és a hajdani Szovjetunió – Kína a harmadik, akik a felénk forduló felszínre 2013-ban küldtek fel sikeresen egy elemző és mozgó egységet. Ám a „sötét oldalra” eddig még egyetlen misszió sem indult.
Mint a hivatalos közlemények demonstrálják, a projekt nem egyszerűen tudományos ügy, a kínai állam eltökélt szándéka volt, hogy ezen a területen is versenyképesek legyenek a nyugati űrkutató szervezetekkel, sőt meg is előzzék őket legalább egy területen. Ugyanakkor ez az eredmény önmagában is figyelemre méltó, várhatóan számtalan értékelhető új felfedezést is hoz majd.
[+]
Ami szintén említésre érdemes: nagyon úgy tűnik, hogy a kínai űrkutatás nemcsak ígérget nagyszabású projektterveivel, hanem képesek meg is valósítani azokat, így a saját űrállomások, majd a Hold-bázis kiépítése, illetve egy valamikori Mars-expedíció sem látszik lehetetlennek, ha a vaskos állami támogatás és politikai eltökéltség nem változik.
A The New York Times által megkérdezett szakértők szerint a misszió azért is kecsegtet fontos eredményekkel, mivel a landolás helyszíne a Hold legmélyebb és legrégibb krátere, így egyrészt a vizsgálatok sokat elárulhatnak az égitest keletkezéséről, másrészt használható eredményeket produkálhatnak abból a szempontból, hogy vajon érdemes-e és hogyan esetleg bányászati projektekben gondolkodni, mivel ezen a területen az égitest igen gazdag számunkra értékes ásványi anyagokban. Ha a Hold-bázis kiépítése életképes projekt lesz, valamint valóban gazdag lelőhelyeket találnak, az Kínát igen előnyös pozícióba hozhatja a jövő egyik lehetséges iparágában.
A leszállóegység tartalmaz egy holdjárót, egy rovert, mely indulása után a krátert fogja feltérképezni, számtalan készülékkel fog vizsgálatokat elvégezni, sőt még biológiai kísérleteket is végrehajtanak. Az egység egy erre a misszióra dedikált, kifejezetten e célból felbocsátott műholdon keresztül tartja a kapcsolatot a Földdel.
