A The New York Times oldalán jelent meg pár hete az tudósítás, melyben a lap kínai munkatársa egy érdekes és speciális jelenségről számol be, mégpedig arról, hogy egyes kínai technológiai vállalatok, főként startupok, egy különleges munkakört hoztak létre: „programozó motivátorokat” alkalmaznak.

A motivátorok fiatal és csinos nők, akiknek az a feladata komplex tevékenységük során, hogy a programozók számára élvezetesebbé, stresszmentesebbé tegyék a fárasztó munkavégzést. A riportban közelebbről megismerhető Shen Yue is ilyen, egyetemi végzettségű motivátor, aki többek között ügyfélszolgálati munkát végez, kommunikációs képességeinek köszönhetően társalog az informatikusokkal, közösségi programokat szervez, de feladata az is, hogy időnként pihentető masszázst is adjon.

[+]

Természetesen felmerül a nemi diszkrimináció kérdése, maga a riport is ebből a szempontból vizsgálja a jelenséget. Sui-Lee Wee leírja, hogy bár Kínában is hatályban vannak az ilyen megkülönböztetést tiltó törvények, alkalmazásukra a legtöbbször nem fordítanak gondot, például a mai napig gyakoriak az olyan hirdetések, ahol kifejezetten szép nőket keresnek egyes állásokra. A technológiai, internetes nagyvállalatoknál alig akad nő a vezetőségekben – ugyanakkor a közelmúltban már többször előfordult, hogy nagy kínai cégek visszavonták az olyan álláshirdetéseket, melyekben nemi megkülönböztetés szerepelt (pl. csinos nőket kerestek, vagy éppen férfiakat utazó munkatársnak), és látható egy folyamat, mely szerint egyre több nő dolgozik ezeknél a vállalatoknál, mind többen vezetői, középvezetői pozícióban is.

Shen Yue az újságíró kérdésére elmondta, hogy egyáltalán nem tartja szexistának munkakörét, számára nőként az önbecsülés, a magabiztosság és a függetlenség fontos, távol áll tőle a szélsőséges feminizmus. Munkaadója hasonlóképp vélekedik, egyáltalán nem tartja megalázónak ezt a munkát, mellyel szerint mindenki jól jár.