Először sikerült ember-állat hibridet alkotniuk a tudósoknak, jelentették be csütörtökön. A kísérlet bizonyítja, hogy képesek vagyunk emberi sejteket nem emberi gazdatestekbe építeni úgy, hogy az alany életben maradjon, és a sejtek is növekedni kezdjenek az állatban.

Elég csak a mitológiai lényekre gondolni, a szárnyas embererek, vagy a kentaurok történetei arról tanúskodnak, hogy igazán ősi vágya az emberiségnek a hibrid élőlények létrehozása. A régmúlt történeteiben gyakorta védelmezőként feltűnő különleges teremtmények a mában is hasonló szerepet tölthetnek be, amennyiben például szervdonorként használhatóvá válnak.

(forrás: Cell) [+]

A Salk Institute kutatói a Cell magazinban jelentették meg eredményeiket, miszerint sikeresen hoztak létre kiméra embriót (két különböző ivarsejtből álló genetikai mozaik). A régóta kutatott területen két különböző eljárással dolgoznak a tudósok, az egyik a szervátültetés, ami jó eséllyel kilökődik a gazdatest immunreakciói miatt, illetve az embriószintű, amikor őssejteket ültetnek egy embrióba, és hagyják őket együtt fejlődni.

A sikeres patkány-egér kísérletek után a Salk Institute munkatársai az ember-állat lehetőségeket kezdték megvizsgálni. Négy évükbe telt, míg a 40 résztvevős projektben eljutottak a lehetséges megoldásig.

Mielőtt rájöttek volna, hogy az embert lehet  sertésekkel keresztezni, a kutatók patkány-disznó párokon is kísérleteztek, de ezek a rengeteg biológiai különbség miatt nem voltak sikeresek. Az ember és a sertés között viszont nincs is olyan nagy különbség, mint elsőre tűnik. Ami alapvető különbség, hogy a sertések szervei sokkal gyorsabban fejlődnek az emberénél, utána viszont nagyon sokban hasonlítanak.

A projekt vezetője elárulta, hogy a hasonlóság önmagában még nem tette egyszerűvé a feladatot: három különböző emberi sejttel, három különböző fejlődési fázisban próbálkoztak, mire sikerült anélkül összeházasítani a sejteket, hogy bármelyik is elhalt volna.

(forrás: Cell) [+]

Miután laborkörülmények között, Petri-csészében sikerült a hibridizáció, az embriókat kifejlett sertésekbe helyezték, ahol tovább fejlődhettek. Három-négy hét után távolítják  el ezeket, hogy elemezhessék az eredményeket. Mindeddig 186 ilyen kiméra embrió élte túl a kísérletet.

Messze még az út vége, nyilatkozta Ke Cheng, az Észak Karolina Egyetem őssejtkutatója, aki rávilágít, nagyon alacsony számban vannak jelen az emberi sejtek a hibridben. A Salk intézetnél is megerősítik szavait, a következő nagy lépés az lesz, ha sikerül drasztikusan növelni az emberi alkotóelemek számát.

Még évekbe telhet, mire működőképes emberi szerveket tudnak létrehozni a tudósok ezzel a módszerrel, de már lényegesen korábban tudják majd arra használni az eredményeket, hogy különböző betegségeket kutassanak, illetve az emberi embriófejlődést tanulmányozzák.