Szerdán számoltunk be arról, hogy a Microsoft tervezett licencszerződésének értelmében XP-re csak a Windows 7 megjelenését követő hat hónapig lehetne díjmentesen visszatérni, ezt követően azonban már csak a Vista maradna alternatívaként. A hír nagy sajtóvisszhangot kapott üzleti IT-berkekben, hiszen rengeteg cég (a Gartner jelentése alapján a vállalatok fele) nyúzza mind a mai napig a 2001-ben megjelent és idén áprilisban nyugdíjazott Windows XP-t, ellenben idővel mindenképpen implementálni kívánják majd a legfrissebb platformot, a Windows 7-et is. A PC-k frissítéséhez azonban előbb hosszas tesztelési eljárást kell beiktatniuk – erre márpedig hat hónap nevetségesen kevés: neves kutatócégek minimum egy évet ajánlanak türelmi időként.
A vállalatok döntő többségben azért maradtak meg a jó öreg platform mellett, mert a Vistával jórészt kompatibilitási okokból nem tudtak (nem akartak) mit kezdeni; így azt tervezték, élnek a Microsoft downgrade lehetőségével, s az október 22-én megjelenő Windows 7-tel előtelepített PC-kre inkább az XP-t húzzák fel – vagyis kivárnak, míg az új operációs rendszer ki nem forrja magát. Az IT-menedzserek számára kétségkívül aggasztó downgrade-fejleményekről eredetileg Michael Silver, a Gartner kutatási vezetője számolt be; a veterán szakember azt állította, ismeri a Microsoft tervezett vállalati IT-stratégiáját, melynek értelmében 2010. április 23-a után Redmond már csak a Vistára biztosítja a díjmentes visszatérési lehetőséget a Windows 7 Professional és Ultimate változataival előtelepített új PC-kről, az XP-re ez után csak a költséges mennyiségi licencszerződés (Frissítési Garancia) keretében lehetne váltani.
Igen, nem, mégse
Azonban mindössze órák teltek el, máris fordult a kocka: Redmond hivatalosan visszavonta elképzeléseit, és meghosszabbította az XP-s downgrade opciót. Az új szabályozás értelmében a cégek kicserélhetik a Windows 7-tel előtelepítve vásárolt PC-k operációs rendszerét XP-re a platform általános megjelenését követő 18 hónapig vagy az első javítócsomag érkezéséig. A Microsoft döntésében minden valószínűség szerint szerepet játszott a neves szakértő ostorozó hangneme: a nagyvállalat korábbi ötletét Silver „kuszának, átgondolatlannak” nevezte, felhívta a cégek figyelmét arra, hogy adjanak hangot nemtetszésüknek, illetőleg megemlítette azt is, Redmond nyilvánvalóan extra bevételhez jut majd a költséges mennyiségi licencszerződésekből. Miután a Microsoft visszalépett és bemutatta új üzleti politikáját, Silver megsimogatta az óriás fejét, mondván „ez jó hír, bebizonyosodott, hogy Redmond figyel az ügyfeleire.”
Ugyanakkor a kutató továbbra sem maradéktalanul elégedett, s reméli, hogy a vállalat tovább csiszolja majd a licencszerződést, természetesen összhangban a fogyasztói igényekkel. „Az új szabályzás 18 hónapot vagy az első javítócsomag érkezését említi, mint határidőt.” Nem nehéz kitalálni, hol a bökkenő: „Ha a Windows 7 SP1 hat vagy nyolc hónappal a megjelenést követően érkezne, máris beljebb kúszik a downgrade határideje” – mutatott rá Silver a szöveg Achilles-sarkára.
Az új platform szoftvertámogatásával kapcsolatban is felmerülhetnek kisebb-nagyobb problémák. Az elemző szerint ugyanis bármikor előállhat olyan jelenség, hogy a szoftvercégek akár több mint egy évig nem adnak ki Windows 7-specifikus változatokat az alkalmazásokhoz – e jelenség a mozgó határidővel együtt kínos helyzet elé állíthatja a vállalatok rendszeradminisztrátorait. Silver úgy véli, a megoldás felettébb egyszerű: csupán annyiban kellene módosítani a szerződéstervezetet, hogy a 18 hónapot lényegében kezeljék végső határidőnek, ne foglalkozzanak az első javítócsomaggal; illetve inkább jelöljenek meg egy végső határidőt a szokásos módon, például 2010. december 31-ét.
