Mielőtt az egyre gyorsabb letöltést kínáló internet-hozzáférési csomagokra váltanának, jól gondolják végig, hogy valóban szükségük van-e még nagyobb sávszélességre – tanácsolja amerikai olvasóinak a helyi széles sávú kínálatot bemutató összeállításában a CNET News.com. És bár az anyagban a magyarországival köszönő viszonyban sem lévő ajánlatokról olvashatunk, éppen ettől érdekes.

Mint a szerző leírja: ugyan a modemes hozzáférésről széles sávú megoldásra váltó előfizetők számára a különbség valóban ég és föld, a széles sávról még szélesebb sávra történő ugrás az esetek többségében alig befolyásolja az internetezés élményét, ha egyáltalán. A megszólaltatott szakértő, az alighanem magyar felmenőktől származó Joe Laszlo úgy gondolja, hogy gyakorlatilag lehetetlen az Egyesült Államokban ma elérhető leggyorsabb csomagok sávszélességét kihasználni. Egyáltalán azért vannak ilyenek, mert a szolgáltatók nem hagyták szó nélkül a piacon elsőként extrém sebességre kapcsoló Verizon prémium ajánlatát, a Fiost.

A távközlési óriás – mely éppen üvegszálas hálózatot húz be lakások millióiba a triple play szolgáltatások infrastruktúrájának biztosítására – három csomagot ajánl a Fios-előfizetőknek: a leglassabb 5 megabites letöltést és 2 megabites feltöltési sebességet biztosít havi 35 dollárért; a 15 Mbps le- és 2 Mbps sebességű feltöltést nyújtó pakk havi díja 45 dollár; míg az extrém, 30 Mbps-os csomag – amelyhez 5 megabites upload jár – havi 180 dollárba kerül. Válaszul a kábelszolgáltatók is felvették kínálatukba a több tíz megabites ajánlatokat, melyek havi díja esetenként jelentősen olcsóbb. A Cablevision 30 megabites előfizetéséért például havi 65 dollárt (kb. 13 300 forint) kell kicsengetni.

Ma még overkill

Nos, a Jupiter Research elemzője, Laszlo ezekről a sávszélességekről beszélt. A Verizon szerint azonban függetlenül attól, hogy kihasználható-e ez a széles sáv, az ügyfelek a sebesség alapján döntenek. „Ha megnézi az európai és ázsiai példákat, ahol fejlettebb szolgáltatásokat kínálnak, mint mi itt, az Egyesült Államokban, látni fogja, hogy az szolgálató a piacvezető, amelyik a leggyorsabb ajánlatokkal nyeri meg a broadband-háborút” – fogalmaz John Schommer, a vállalat Fios termékekért felelős vezetője.

A szolgáltatók az egyre bővülő multimédiás tartalmakra – zenehallgatás, videók és online játékok – hivatkozva próbálják gyorsításra bírni a felhasználókat. Laszlo szerint azonban ez csak marketingvakítás. Egy videoanyag internetes megtekintése nagyjából 5–600 kbps sávszélességet igényel, míg a tömörített zenékre ennél jóval kevesebb (128–256 kbps) is elegendő, az internetes telefonálás pedig beéri ennek a felével is. Ami pedig a fájlletöltések maximális sebességét illeti, az nem a felhasználói, hanem a kiszolgáló oldal sávszélességétől függ, ezért van az, hogy egy zeneszám letöltése mindössze 10-12 másodperccel tart tovább egy 768 kilobites kapcsolaton, mint egy 6 megabitesen.

„A népesség egy kis hányada mindig többet akar, de a többség boldog azzal, amije van” – magyarázza Laszlo. De Jim Penhune, a Strategy Analytics elemzője nem feltétlenül ért egyet: „az emberek megtalálják majd a módját annak, hogy miként használható ki a nagyobb sávszélesség” – mondja, miközben azt maga is elismeri, hogy egy bizonyos pont után a netezési élmény jottányit sem javul.

Ez azonban változhat a jövőben, főként az interneten továbbított televízióadásoknak (IPTV) köszönhetően. Egy standard tévéadás nagyjából 2–6 megabit sávszélességet igényel, míg egy HDTV-adás étvágya eléri a 10–20 megabitet is. Igaz, éppen a rendkívül magas folyamatos sebesség miatt a nagyobb szolgáltatók – köztük a Verizon is – dedikált hálózatot építenek ki tervezett IPTV-szolgáltatásaikhoz, amely így a lakásokban függetlenül működik majd a széles sávú internettől.