Munka egy szerverhotelben (Hacktivity)

Kovács Zsolt
Kovács Zsolt

Amikor elhatároztam, hogy megpróbálok egy felvezetőt összehozni a Hacktivityhez, volt bennem némi félsz, hogy tizenvalahány szakembernek egy azonos kérdéssort elküldeni talán nem jó ötlet. Szemeim előtt megjelent egy futószalag, amelynek végén percenként ugyanolyan komputerek gördülnek le, köztük csak a gyári számok alapján lehet különbséget tenni. Amikor azonban az első válaszokat megkaptam, megnyugodtam. Köztük volt Kovács Zsolt válaszlevele is, amelyet most közreadok. Mielőtt elhangzik az első kérdés, annyit azért elárulok róla, hogy Zsolt munkahelye a T-Online Adatparkja. Egy titokzatos, mitikus világ.

– Ki is ön valójában? Honnan érkezett, merre tart?

– Engedje meg, hogy valóban interjúnak fogjam fel kérdését és ne adatlapnak! Vallom, hogy múltbéli eredmények nem adnak garanciát a jövőbeni teljesítményre. Engedtessék meg nekem, hogy a témámhoz méltó módon és stílszerűen adjak választ!

Manapság divatos elfoglaltságnak számít valakiről az internet segítségével információkat szerezni. A Google 143 oldalának és mintegy 250 000 szó átböngészésének eredményeként könnyen elképzelhető, hogy én a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Tanszékének adjunktusa vagyok vagy iskoláim között van a következő intézmények valamelyike: Széchenyi István Egyetem, Berzsenyi Dániel Főiskola, ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Gábor Dénes Műszaki Főiskola, BMF NIK.

A hivatalos változat így szól: A szakember korábban az Interware Rt. szerverhotel-igazgatójaként dolgozott, ahol egyik fő kezdeményezője és létrehozója volt a szerverhotelprojektnek. Ezt megelőzően, 2003-ban az EuroTrend rendszerintegrációs igazgatója volt, ahol a rendszerintegrációs divízió vezetésével, feladatmegoldások koordinálásával foglalkozott. 2001 és 2003 között a Mirai Interactive it-vezetőjeként többek között szerverhoszting-környezet kialakításában és üzemeltetésében, valamint informatikai beruházások tervezésében, ütemezésében, lebonyolításában szerzett tapasztalatot. Az elmúlt időszakban számos szakmai konferencián, valamint előadáson fejtette ki nézeteit a honi technológiai outsourcing, szerverhoszting, illetve informatikai rendszerek tervezésével és üzemeltetésével kapcsolatban. Jelenleg a T-Online Magyarország által üzemeltetett Adatpark értékesítési és üzletfejlesztési vezetője.

– Azt már látjuk, hogy az Ön szakterülete a szerverek világa, de miért pont ezt a területet választotta? Egyáltalán hogy került kapcsolatba az informatikával?

– A tulajdonképpeni szakterületem a számítástechnika. A Home Computer születése óta foglalkozom ezzel. Szeretném hinni, hogy kevés ága van ennek a szerteágazó tudománynak, melyhez ne lenne közöm. Tovább játszva a gondolattal, szakterületem az infokommunikáció, az internet is. Számomra a bitnet, fidonet megélt valóság és nem tankönyvi fejezetcím. Az első e-mail címem a nevezetes huella.iif.hu szerverén volt, egy másik az MSN-hez kötődik még abból a korból, amikor önálló hálózatként üzemelt, és nem mint az internet egy szolgáltatása. Szerencsésnek tartom magam. Azok közé sorolnak akik „felléptek”, amikor létrejött, és maradtak „fenn” azóta is. Az ICQ címem 6(!) számjegyű! Ha hiszi, ha nem, ennek presztízsereje van cyberiában!

– Miről fog szólni az előadása?

– Információbiztonságról, arról, amit előszeretettel hívok Tudatos Felhasználónak, vagy még inkább Öntudatos Felhasználónak. Minden évben van egy témám, ez az év erről szól.

– Miért tartja aktuálisnak a témaválasztást?

– Ez mindig időszerű, örökzöld téma. Ám abban az évben amikor több mint 300 000 széles sávú előfizető szeli a netet, még inkább időszerű ez a kérdés. A T-Online egyik legnagyobb és önként vállalt erkölcsi kötelessége nemcsak a lehetőséget megteremteni az eléréshez, de átadni azt a tudást is, mely az ésszerű használathoz elengedhetetlen. Az információ – mi több, az információhoz való mindenkori hozzáférés – érték. Ezt az értéket védeni kell, ehhez szeretnék tanácsot, egyszersmind útmutatást adni azon a hangon, amit mindenki megért.

– Mik voltak ebben az évben azok a legfontosabb it-biztonsági történések, amelyek különösen megmaradtak az emlékezetében?

– Inkább egy dátummal válaszolnék, a többi az előadásban benne van. A dátum számsora kettes számrendszerben: 1001100011111000100011010. (A számsornak még szerepe lesz a következő játékunk során – szerk.) Ezen a napon tett látogatást hazánkban az az ember, akinek ki nem mondott szavai többet érnek, mint azok, amiket már elmondott. Egyes vélemények szerint ő is magyar származású, de tagadja :-) Titkon őt is mentoromnak tekintem.

– Mi a véleménye a szakterületéhez kapcsolódóan (esetleg azon felül is) a magyar informatikai biztonságról, adatvédelemről, internetes tartalmak szabad hozzáférhetőségéről, szerzői jogi korlátokról, az internetezők, a cégek általános felkészültségéről, az állami szerepvállalásról, az internethez kapcsolódó terrorizmusról, szervezett bűnözésről, fájlcserélőkről?

– Ezekre a témákra egy rövid interjú egyik kérdéseként lehetetlen kimerítő választ adni, azonban az előadásomban, remélem, fény derül arra, hogy mi a véleményem a magyarországi adatbiztonságról és adatvédelemről.

– Kik a mesterei, van-e példaképe?

– Visszakérdeznék: lehet egy embert definiálni azon emberek által, akit Ön tisztel, esetleg példaképnek tekint? E felsorolásban mindenképpen szeretném megemlíteni Tonk Emil nevét, akitől végtelenül sokat tanultam a hozzáállásról, önmagunk és az ügy képviseletéről. Szilágyi Pétert is kiemelném, a látásmódjáért és őszinte barátságáért. Nem hagynám ki a sorból William L. Szentágotayt és Dr. Benyó Zoltánt sem kiktől végtelenül sokat okultam jelenlegi szakterületemről a szerverhosztingról. Tisztelem Mester Sándort, a széles látóköréért és azért a képességért, hogy szinte lehetetlen őt kérdésekkel zavarba hozni; Tüdős Andrást, nem csak a szakmai hozzáértéséért, de azért is, mert pályánk hasonlóan alakul; Pukler Gábort, akit végtelenül jó kereskedőnek tartok; és Peter Vizelt, aki a korszerű marketing egyik nagy alakja, és igen ismert márkanevek megalapítója.

– Látom, hosszú ez a sor. Az eddigi sikereiben sok kiválóság segítette a karrierjét kiteljesíteni. Az adatparkok kialakulása és elterjedése szintén egy sikertörténet. Mégis, mit vár még munkája kapcsán a jövőtől?

– Célom, hogy tevékenyen részt vegyek abban a folyamatban, mely hitem szerint már elkezdődött. Konkrétan: megszerezni a szakmai presztízst a magyar informatikának, annak az alkotóerőnek, mely valamely ok folytán lehetőséget biztosít arra, hogy az igazán kiváló informatikai szakemberek között mindig legyen magyar.

– Nem hagyom ki, hogy Öntől is megkérdezzem: mit gondol a Hacktivity rendezvényről? Van-e létjogosultsága Magyarországon egy ilyen kötetlenebb, nyitottabb it-biztonsági rendezvénynek?

– A biztonságról mint kérdésről nem lehet álszent módon vagy ráutaló magatartással beszélni. A harcnak egyik leghatékonyabb módszere, ha beszélünk a veszélyről. Ezzel két dolog érhető el: lesznek, akik az átadott tudást negatív előjellel fogják használni, de még többen lesznek, akik tudnak arról a tátongó biztonsági résről, ezáltal felkészülhetnek a támadásra. Azok, akik restek, nem képesek az átadott tudást önmaguk védelemének érdekében hasznosítani, saját kárukon okulva kapnak késztetést a megfelelő védelmi lépések megtételére. Az eredmény ugyanaz: azzal, hogy nyilvánosságra hozod, megszünteted a veszélyforrását. A formalitás a hatékony kommunikáció ellensége, ezért fontos, hogy egy a formalitásoktól mentes, őszinte, tiszta módját teremtsük az eszmecserének. A Hacktivity felvállalta és teljesíti küldetését!

(x)

 

Főnyeremény: egy ASUS WL-530g mini WL router!

A nyereményjáték 3. kérdése (Kovács Zsolttól):

Ki az a vélhetően magyar származású személy, akit szándékosan nem neveztem meg az interjú során a mentoraim sorában? Támpontként egy dátumot mondok, melynek számsora kettes számrendszerben: 1001100011111000100011010

Azóta történt