Már többször beszámoltunk arról, hogy az egyik leginnovatívabb magyarországi közösségi IT-fejlesztés, a HBONE+ 2009 és 2011 közötti projektjeinek átadási időszakát éljük, ez év ősze bővelkedik az eseményekben: ma az úgynevezett hibrid hálózat átadására került sor.
Bármennyire is kevéssé fújható fel sajtószenzációvá egy ilyen fejlesztés – vagy talán épp ezért –, ez a hagyományos internetet és a legkorszerűbb dinamikus pont-pont összeköttetéseket is lehetővé tevő hibrid rendszer átadása valóban (ahogy résztvevők fogalmaztak) mérföldkő a magyar informatika történetében, és ezt a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet (az NIIF Intézet) műszaki teljesítményének köszönhetően, többéves kutatómunkával, világviszonylatban is a leghaladóbb technológiák alkalmazásával valósították meg.
A fejlesztés a legkorszerűbb technológia alkalmazásával teszi elérhetővé a hazai kutatók, közgyűjtemények, egyetemi oktatók és hallgatók számára az egész világ kutatóit összekötő GÉANT rendszer elérését. Így hozzáférést biztosít a nagy értékű kutatási erőforrásokhoz, kísérleti eszközökhöz, szuperszámítógépes kapacitásokhoz, a kutatási információk adattáraihoz, a távoli kutatási együttműködés eszközeihez, de a világ különböző részein található egyedi nagy berendezésekhez is.
A magyar kutatás nemzetközi pozíciója és az ország gazdasági versenyképessége szempontjából alapvető jelentőségű hibrid hálózatot az NIIF Intézet az ún. sötét szálas infrastruktúrára alapozva építette ki. A sötét szálas infrastruktúrára épülő DWDM technológia a legmagasabb elérhető átviteli kapacitást biztosítja, így a hibrid hálózat sávszélessége a későbbiekben is költséghatékonyan bővíthető, a kutatók speciális nagy sebességű kommunikációs igényei maradéktalanul teljesíthetőek.
A hibrid adathálózat kialakításával a hazai felsőoktatás és kutatás informatikai háttere világszínvonalúvá vált – emelte ki az átadáskor a NIIF Intézet igazgatója, Nagy Miklós. Magyarországon ezzel elérhetővé válik a dinamikus lambda szolgáltatás a végfelhasználók számára. A fejlesztés nyomán Közép-Kelet-Európában elsőként nálunk alkalmazható a 40 Gb/s technológia. 2011-től a 100 Gb/s-os technológiák, illetve az integrált menedzsmentet megkönnyítő IPoDWDM technológiák tesztelésére is lehetőség nyílik a fejlesztésnek köszönhetően.
Technológiai hátttér
A sötét szálas (dark fibre) optikai alapinfrastruktúra követelményeinek kielégítése mellett kulcsfontosságú megoldandó feladat volt a nagy kapacitású, redundáns és hibatűrő IP és MPLS technológiát támogató gerinchálózati routerek beszerzése. Az elmúlt évek során világossá vált, hogy a korábban alkalmazott – a 10 gigabites Ethernetet (10GE) biztosító Cisco 6500/7600-as és a GE szolgáltatásokat nyújtó Cisco 7200-as – platformok nem bővíthetők tovább az igényeknek megfelelő mértékben. A fejlesztést tekintve egyértelműen a Metro Ethernet megoldásokat támogató rendszerek jöhettek számításba. További alapvető szempont volt az eddigi rendszerrel való kompatibilitás. A meglévő – az NIIF közösségnek már eddig is nyújtott – szolgáltatások migrálhatósága mellett kiemelt szempont volt a jövőállóság (azaz a jövőbeni 40, illetve 100 Gb/s sávszélességű Ethernet interfészek alkalmazásának a lehetősége), a menedzselhetőség, valamint a routerek felügyelhetősége és magas rendelkezésre állása is.
A versenytárgyalás során a 9 induló cég közül a DWDM rendszer szállítását az MVM Zrt. és az Alcatel-Lucent konzorciuma nyerte el, Alcatel-Lucent 1830 PSS típusú DWDM rendszerrel. Az IP/MPLS rendszer szállításában a KFKI Rendszerintegrációs Zrt. volt a nyertes, Cisco ASR 9000-es platformjával.
A fejlesztés eredményeinek elsődleges élvezői a Közép-Magyarországi Régión kívüli egyetemek, amelyekben hamarosan elkezdődnek a hibrid infrastruktúra kiaknázására vonatkozó első kísérletek. A projekt közép-magyarországi korlátos finanszírozottságát figyelembe véve a Közép-Magyarországi Régióban elhelyezkedő helyszíneken a felszabaduló Cisco 6500/7600 eszközök felhasználásával tudták biztosítani a legalább 10Gb/s adatsebesség lehetőségét, ezeken a helyszíneken így feleltek meg a projekt esélyegyenlőségi elvének.
A hálózat „sötét szálait” a Magyar Villamos Művek Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., az Invitel Zrt. és más kisebb telekommunikációs szolgáltatók biztosítják. A rendszer egyaránt alkalmaz a villamos felső vezetékekkel párhuzamosan kiépített földelő vezetékekbe integrált optikai szálakat és hagyományos alépítményekbe fektetett, illetve földbe ásott optikai szálakat.
A hibrid felsőoktatási és kutatási adathálózati fejlesztés a HBONE+ nevű, átfogó elektronikus infrastruktúra-fejlesztési projekt része, melyet az NIIF Intézet 2009 és 2011 között valósít meg, az NFT2 (Új Magyarország Fejlesztési Terv) által támogatott TIOP 1.3.2 projekt és KMOP-4.2.1/A_2 projekt keretében, európai uniós források bevonásával.
