Az angol Raspberry Pi Alapítvány tegnap bejelentette, hogy megkezdik az általuk kifejlesztett olcsó linuxos számítógépek gyártását. Az eredetileg gyerekeknek és oktatási célra szánt, de számos egyéb területen felhasználható, bankkártya méretű komputerből két konfiguráció lesz elérhető, az egyik 25, a másik 35 dolláros áron. A szervezet a gépet világszerte tervezi forgalmazni, nem csupán az Egyesült Királyságban.

A Raspberry Pi nem teljes PC, hanem a személyi számítógépek egyik őspéldányának tartott Apple I-hez hasonlóan csupán egy, a legfontosabb chipeket és csatlakozókat tartalmazó alaplap. Olyannyira, hogy az első széria csupaszon, ház nélkül lesz megvásárolható, házat csak később terveznek árulni hozzá. Ahhoz, hogy a kurrens árfolyamon nagyjából 6100 és 8500 forintba kerülő lapokat használni lehessen, kell még legalább egy billentyűzet és egy SD memóriakártya, hiszen beépített merevlemez híján ez utóbbi tölti be a háttértár szerepét.

Monitorra nincs feltétlenül szükség, mert a Broadcom által gyártott ARM-rendszerchipre épülő gépet akár analóg televízióhoz is lehet csatlakoztatni. A különbség a két, A és B modellnek nevezett kiépítés között az, hogy az olcsóbb csak egy USB-portot és 128 MB memóriát tartalmaz, míg a drágább modellen két USB, 256 MB memória és vezetékes hálózati vezérlő is található. Az alapítvány szerint a hardver teljesítménye otthoni célra kielégítő, még Blu-ray filmeket is le tud játszani.

A diszkontárú PC-hez egyelőre három Linuxot ajánlanak, a Debiant, a Fedorát és az ArchLinuxot. A szűkös memóriakapacitás miatt az alapítvány nem foglalkozik az Android- vagy Windows 8 kompatibilitás megteremtésével, bár nem zárják ki, hogy némi hegesztéssel ezeket a platformokat is el lehet majd indítani a hardveren.

A prototípuson így futott a Quake 3

Az olcsó számítógép kifejlesztését egyébként az a tapasztalat motiválta, hogy az újabb generációk már nem foglalkoznak hobbiprogramozással, és jobb esetben is csak felhasználói számítógépes ismeretekkel jelentkeznek a felsőoktatásba. A 2009-ben megalapított szervezet azzal a céllal látott munkához, hogy újra divatba hozza a Commodore- és Spectrum-korszakra jellemző otthoni programozgatást, de közben kiderült: a minigép iránt számos egyéb területről van érdeklődés.

Az alapítvány szerette volna a gyártást is az Egyesült Királyságban tartani, de mint egy hosszú, kesergő posztban írják: erre a vámszabályozás és a költségek kordában tartásának szükségessége miatt nem volt mód, hiába keresték hónapokon át a lehetőségeket.