Sikeres konferencia a hálózatokról

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF), a Hungarnet Egyesület és a Magyar Internet Társaság 2005. március 30. és április 1. között tizennegyedik alkalommal rendezte meg a Networkshop konferenciát, amelynek idén a Szegedi Tudományegyetem adott otthont.

A Networkshop az akadémiai szféra szakembereinek évente megrendezett legrangosabb konferenciája, amelyen e rohamosan fejlődő terület technológiáinak és alkalmazásainak kutatói, fejlesztői, a gyártók, a szolgáltatók és a felhasználók találkoznak. A rendezvényen közel 500 szakember vesz részt, de az előadások egy részét videokonferencia segítségével a felsőoktatási intézmények hallgatói és oktatói is nyomon követhetik, sőt akár interneten is bepillanthatunk a minket érdeklő szekció munkájába.

Kovács Kálmán miniszter tegnap előadást tartott a konferencián, ahol vázolta Magyarország infokommunikációs technológiai helyzetét az európai folyamatok (a Lisszaboni Stratégia) tükrében. Az Unió által megfogalmazott ambiciózus célokban jelenleg erőteljes lemaradások vannak (a világ többi fejlett régiójához képest nem hogy csökkent volna, hanem nőtt Európa elmaradása), de Magyarország sem tudott az EU élmezőnyéhez közelebb kerülni, kivéve a mobiltelefóniát és a széles sávú internet terjedését. Magyarország az európai IT-rangsorban mindössze a 21. helyen található, a növekedési rangsorban viszont jelenleg az első helyen szerepel, persze a hátsó helyekről viszonylag könnyebb magasabb növekedést produkálni. A miniszter szerint nekünk úgy kellett a 21. századot elkezdeni, hogy közben még a 20. századi feladatokat sem fejeztük be, ezért bizonyos technológiai lépcsőfokokat egyszerűen át kell lépnünk. Fontos feladatként jelölte meg az informatikai tárca első embere, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság kultúrájába szervesen épüljön be a digitális „írásbeliség” is, hiszen a globalizálódó világban – akarjuk, vagy nem akarjuk – a nyelv, a nemzeti értékek és a hagyományok fennmaradásának fontos feltétele lesz az új technológiák alkalmazása. Ehhez sok-sok értékes tartalom kell, egyre több szélessávú internetkapcsolattal.

A Cisco Systems és a Matáv a közelmúltban adta át azt a továbbfejlesztett országos gerinchálózatot, amely nagysebességű internet-hozzáférést biztosít a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Iroda (NIIFI) budapesti központja, hét regionális központként működő egyetem, valamint számos további kutatási és oktatási intézmény számára. Az új hálózat biztosítja a GEANT2 (az Európai Unió által támogatott páneurópai kutatóhálózat) számítógép-hálózatához való hozzáférést az NIIFI tagintézményi kör közel 700 hazai intézményének csaknem 600 000 felhasználója számára. A fejlesztés eredményeként a hálózat 10 Gbps sebességgel képes továbbítani az információkat, legyen szó adat-, hang- vagy videoforgalomról. A közép-kelet európai régióban Magyarország rendelkezik az első országos méretű 10 Gbps hálózattal.

Az idei rendezvény főtámogatója a Cisco Systems. A hálózatok területén világelső vállalat itteni célja, hogy olyan Intelligens Információs Hálózatokat bocsásson a tudományos és oktatási intézmények rendelkezésére, amelyekkel azok hatékonyabban működhetnek, reagálhatnak a gyorsan változó oktatási piac támasztotta elvárásokra, miközben költségeiket alacsonyabb szinten tarthatják. Az Intelligens Információs Hálózatok kiépülése többlépcsős folyamat. Jelenleg a konvergencia szakaszában tartanak a fejlesztések, amikor egyetlen, egységes IP-alapú hálózaton valósul meg a hang-, adat- és videóforgalom. A második szakaszban a hálózati erőforrások intelligens és dinamikus megosztására helyeződik a hangsúly, amely lehetővé teszi az erőforrások hatékonyabb kihasználását. A harmadik szakaszban a hálózati infrastruktúrára épülő alkalmazások és szolgáltatások virtuálissá válnak, a hálózat egészén, valamennyi felhasználó számára egyszerűen és gyorsan elérhetőek. A hálózat alkalmassá válik az új generációs számítógépes architektúrák, például az on-demand computing megvalósítására. Az intelligens hálózat lehetővé teszi az NIIF, mint az akadémiai közösség összefogója számára, hogy a VoIP, a videokonferencia, a GRID és a névtár-szolgáltatásokon felül további szolgáltatásokat (pl. biztonsági adattárolás) nyújtson a felhasználók számára.

Fontos megoldandó feladatok várnak Magyarországra, ha a térségben egyfajta uniós központi szerepet akar elérni az IP-alapú hálózatok üzemeltetésében. Ennek eléréséhez elég jók az esélyek – a mostani konferencián is érezni az ezzel kapcsolatos optimizmust –, a folyamatok láthatólag jó irányba haladnak.

Azóta történt

Előzmények