Mivel az egész világon egyre nagyobb figyelmet fordítanak az átlagfelhasználók is adataik védelmére, egyre elégedetlenebbek azzal, hogy online tevékenységüket boldog-boldogtalan követi, így a Mozilla az egyelőre még kezdeti tesztfázisban lévő verziókban egy olyan technológiát próbálgat, amelyik képessé teszi a böngészőt arra, hogy heurisztikus módon felismerje és blokkolja azokat a sütiket (cookie), amelyeket a felhasználók többsége nem látna szívesen a gépén, mivel hasznuk nem származik belőlük, csak arra jók, hogy a készítőik adatokhoz jussanak.
Ám a heurisztikus módszer természetesen nem tökéletes, ezért megesik, hogy olyan sütiket sem engednek működni, amelyeket a felhasználó szívesen engedélyezne, ezért a Stanford Egyetemen elindítottak egy projektet, amelynek célja, hogy a Firefox heurisztikus módszerét egy adatbázissal támogassák meg, vagyis a tiltást vagy engedélyezést egy második lépcsővel egészítsék ki.
Fehér és fekete lista
Az eredeti algoritmust úgy írták meg, hogy az elsődleges sütiket engedélyezze, vagyis azokat, amelyeket egy adott weboldal meglátogatásakor fogadunk el. Ezeket akkor is engedi, ha egy másik weboldalról jutunk el ide. Azt azonban tiltja, hogy egy harmadik fél sütiket helyezzen el – vagyis ha a MyDate weboldalon járunk, akkor az ő sütijeit elfogadja a böngésző, ám az ott beágyazottként megjelenő YouDate weboldal sütijeit már nem.
Ez a több böngészőben is alkalmazott módszer azonban időnként zavarokat okozhat, ugyanis egy rokon- vagy aloldal sütijeit sem engedélyezi. Ezen a gondon kíván segíteni a Stanford Cookie Clearinghouse nevű kezdeményezése, akik az algoritmussal teljes egészében nem kezelhető problémát listával kívánják megoldani: a böngészők sütikezelő mechanizmusa ezek után is működne, de kiegészülne a listával is, hogy a „program meghozhassa a végleges döntést”.
A reklámozók nem örvendenének
A projektben a Stanford kutatói mellett a Mozilla és az Opera szakemberei vesznek részt, akiknek azzal kell szembenézniük, hogy a hirdető cégek, reklámügynökségek egyáltalán nem fogadják kitörő lelkesedéssel a terveket. Ez érthető is, hiszen már azt is nehezen nyelték le, hogy mára gyakorlatilag kötelező a böngészőkben a nyomkövetés tiltása opció. De ez még hagyján az ő szempontjukból, hiszen az átlagfelhasználók döntő többsége a süti fogalmával sincs tisztában, és amíg nem alapértelmezett a „do not track”, addig nagy változás nem történik – épp ezért okozott hatalmas felzúdulást a Microsoft, akik a nyomkövetés tiltását alapértelmezettként állították be a legújabb Internet Explorerben (az első használatkor kell dönteni be- vagy kikapcsolásáról).
Ám ha maguk a böngészők alapértelmezetten válogatnak majd az engedélyezhető, illetve blokkolandó sütik között, ráadásul működtethető lenne az ezzel a mechanizmussal a jövőben összekapcsolandó nyomkövetés tiltása is, az már komoly változást jelentene, újra kellene gondolni az eddig gyakorlatilag vadnyugati alapokon működő adatgyűjtési elveket, hiszen a lista egyfajta szabályozottságot kényszerítene ki.
