A Symantec nyilvánosságra hozta felmérését, melyben azt vizsgálták, hogy a magyar nagyvállalatok egy IT-katasztrófa esetén milyen helyreállítási tervvel rendelkeznek. A felmérésben 200 magyarországi nagyvállalat IT-döntésekben felelős szakértőit kérdezték arról, hogy egy súlyos rendszerhiba esetén mit tennének.

A vizsgálat kimutatta, hogy a magyar nagyvállalatok szakembereinek többsége egyetért abban, hogy egy leállás komoly következményekkel járhat, ennek ellenére a megkérdezettek több mint fele nem rendelkezik katasztrófa-elhárítási tervvel (56 százalék).

A vállalatok egy katasztrófa esetén leginkább a profit csökkenésétől, illetve az adatvesztéstől tartanak, továbbá a vállalatirányítási és CRM-erőforrások leállását becsülték a legnagyobb kárt okozónak. Közel 4,5 millió Ft kárral számoltak egy egyórás leállásnál, illetve a megkérdezettek szerint az adatbázisok elvesztése és/vagy megsérülése jelenti a legnagyobb veszteséget.

„Sajnos Magyarországon a nagyvállalatok jelentős része még nem rendelkezik átfogó katasztrófa-elhárítási tervvel, pedig ennek hiánya komoly anyagi következményekkel járhat egy leállás esetén. Bár a tanulmányból kiderül, hogy a szervezetek tisztában vannak az esetleges következményekkel, mégis ritkán kerül sor egy évnél gyakoribb tesztelésre. Rendszeres ellenőrzésekkel jelentős pénzt takaríthatnának meg, hiszen így a vállalatok megelőzhetnék a szenzitív adatok elvesztését, illetve rövidebb időt venne igénybe a helyreállítás is” – kommentálta az eredményeket Harold Teasdale, a Symantec magyarországi képviseletének vezetője.

A következményeket illetően a nagyvállalatok 36 százaléka állította, hogy egy katasztrófa jelentős mértékben okozhat adatveszteséget, míg a második helyen a leállások költsége és a profitveszteség szerepelt. A legvalószínűbb IT-katasztrófának Magyarországon az áramkimaradást tartják: az elmúlt öt évben a megkérdezett nagyvállalatok közel fele esett már át áramkimaradás miatt történő leálláson. A leállások második leggyakoribb oka a rendszerfrissítéseknek tulajdonítható, amely öt vállalatból legalább kettőt érintett az elmúlt öt évben.

A tanulmány rávilágított arra a tényre, hogy egy bekövetkező üzemzavar esetén a cégek, bár tisztában vannak a katasztrófa következményeivel, nem rendelkeznek átfogó helyreállítási stratégiával, és évente ritkán vagy szinte soha sem tesztelik katasztrófa-elhárítási (DP) tervüket. A megkérdezettek 43 százaléka évente csak egyszer teszteli DP-tervét, félévente pedig csupán 2 százalék. Az időhiány és a munkavégzés megszakítása okozta kellemetlenségek miatt a vállalatok többsége ritkábban végzi el a szükséges próbákat.

A katasztrófa-elhárítási terveket illetően egyre több nagyvállalat veszi figyelembe a virtuális környezetben elhelyezkedő alkalmazásokat. Szervervirtualizációs megoldásokkal a megkérdezett nagyvállalatok 46 százalékánál találkozhatunk. Az IT-szakértők szerint a szervezetek elsősorban alkalmazásszervereket, üzenetküldő alkalmazásokat, webszervereket és adatbázisokat helyeznek virtuális környezetbe. A felmérésből az is kiderül, hogy a virtualizáció enyhén növekvő tendenciát mutat. A szervervirtualizáció bevezetése miatt sok nagyvállalat (56 százalék) a katasztrófa-elhárítási tervén is módosított. Ennek eredményeként a virtuális szervereknek átlagosan közel 80 százalékát fedi le a katasztrófa-elhárítási terv.

A terv részeként a vállalatok egyharmada legalább félévente, ugyanennyien pedig évente tesztelik a virtuális szervereket. A szervervirtualizációs megoldásokat alkalmazó vállalatok közel fele szembesült kihívásokkal a virtuális környezetben elhelyezett adatok, alkalmazások megóvásakor. Leggyakrabban a rendelkezésre álló mentési tárhelykapacitás hiánya okozott problémát.

A felhőalapú tárolás megvalósításának kérdése a katasztrófa-elhárítási tervvel rendelkező vállalatoknak mindössze egynegyedénél merült fel, és egyelőre még csupán csak tervként. A felhőalapú megoldásokhoz kapcsolódó katasztrófa-elhárítási kihívások között elsősorban a mentési lehetőségeket, a rendszerek rendelkezésre állását és a biztonságot említették.