A Fehér Ház 42 milliárd dollárt fordít arra, hogy a gyors, szélessávú internet 2030-ra általánosan elérhető legyen az USA-ban.

A Biden-kormány gazdaságpolitikáját hirdető kampánnyal egybekötött intézkedés része a Broadband Equity Access and Deployment Programnak, amely a 2021-es, 1 billió dolláros infrastruktúratörvény jóvoltából él. A költségvetést az FCC lefedettségi térképe alapján osztják szét. Ez alapján 8,5 millió háztartásban és cégnél még mindig nincs szélessáv.

A népes Texas és Kalifornia 3,1 és 1,9 milliárd dollárt kap, de a kevésbé lakott Virgia, Alabama és Louisiana is befért a top 10-be, mivel ott kevésbé elterjedt a szélessáv, sok a félreeső terület. Minden állam legalább 107 millió dollárt kap.

Biden szerint ez a legnagyobb befektetés a gyors internetbe, és szükséges is, mert a mai gazdaságban ahhoz, hogy mindenki dolgozhasson, az internetelérés olyan fontos, mint az áram vagy a víz.

Természetesen az intézkedésnek köze van a 2024-es választásokhoz, Biden kampányához és az úgynevezett Bidenomics gazdasági stratégiához is. Ezzel kapcsolatban pozitívumnak tartják a munkahelyteremtést és alacsony munkanélküli rátát, de negatívumnak az inflációt, a magas kamatlábakat, recessziós félelmeket. Az Ipsos felmérése szerint az amerikaiak 54 százaléka nem ért egyet Biden intézkedéseivel, csak 35 százalék látja azokat helyesnek.

A csomag azért fontos, mert a Verizon, a Comcast, a Charter Communications és az AT&T sem volt hajlandó a gyéren lakott és félreeső régiókba szélessávot vinni, ugyanis kevés előfizető várta volna a drága befektetést.