Kérdések 1.

Kedden egy interjút publikáltunk az Artisjus jogi főosztályának vezetőjével, Dr. Tóth Péter Benjaminnal a zeneszámok és filmek internetes felhasználása után fizetendő szerzői jogdíjakról és a szervezetnek a fájlcsere visszaszorítását célzó elképzeléseiről. Az apropót az adta, hogy a 2010-ben érvényes díjtételeket tartalmazó közlemény a múlt hét végén látott napvilágot.

A cikk – ahogy azt várni lehetett – indulatos reakciókat váltott ki, de a hozzá tartozó fórumban rengeteg olyan kérdést is felvetettetek, melyeket a helyünkben megkérdeztetek volna az interjúalanytól. Aki rögtön (jegyzem: magától) regisztrált is a fórumba, és megpróbált ezekre válaszolni. A topik azonban gyorsan terebélyesedett, és egyre követhetetlenebbé vált, ezért Tóth Péter Benjamin úgy döntött, az egyik fórumozó, julius666 által egybegyűjtött kérdéssorozatra válaszol, e-mailben. A válaszok első fele itt olvasható, a második felét pedig – mely teljes egészében DJS kérdéseinek van szentelve – az alábbiakban adjuk közre.

***

DJS: „Mi az Artisjus jogállása? Minek minősül mint szervezet? Mennyire pontos a nevében szereplő »egyesület« kifejezés?”

Az Artisjus valóban egyesület, amelyet egyrészt az egyesületekre vonatkozó általános törvényi szabályok, másrészt a szerzői jogi törvény „közös jogkezelésről” szóló XII. fejezete szabályoz.

DJS: „Miért nem átlátható az AJ működési költségvetése? Feltételezem, hogy ehhez joga van, de mivel indokolják, ha nyilvános az indoklás?”

Az egyesület működési költségvetése átlátható, de természetesen az egyesületi autonómia miatt ez elsősorban a tagokkal szembeni átláthatóságot jelent. Itt nem közpénzek kezeléséről van szó. De azt hangsúlyozom, hogy körülbelül 1500 tagunk van, akik valóban árgus szemekkel figyelik az elszámolásokat, független könyvvizsgáló is ellenőriz bennünket, és nincsenek – soha nem is voltak – tisztázatlan pénzügyek.

DJS: „Megtudhatjuk-e, és ha nem, miért, hogy az évente befolyó több mint tízmilliárd forint szerzői jogdíjat pontosan kiknek fizetik ki?”

Ha a „pontosan kiknek” kifejezés alatt azt érti, hogy pontosan melyik szerző hány forint jogdíjban részesül, ezt nem adhatjuk ki, csak az érintett szerző külön engedélyével. Ez ugyanis olyan védett személyes adat, amit nem sérthetünk meg. Ha általánosságban érdekli, a felhasználók által szolgáltatott pontos elhangzási adatok alapján, a felosztási szabályzatunk szerint fizetjük ki a jogdíjakat bel- és külföldi szerzőknek, zeneműkiadóknak.

DJS: „Hogyan ellenőrzi az AJ, hogy minden előadás stb. után befizették-e a jogdíjat? Különösen a háttérzenéket tartalmazó internetes oldalak esetén?”

Ez felhasználási módtól függ. A koncerteken, nyilvános előadásokon elhangzott zenéket területi ellenőreink figyelik, akik egész évben járják az üzleteket. A rádiós és televíziós területeken pontos és automatikus elektronikus adatszolgáltatást kapunk a felhasználóktól, amit szúrópróbaszerűen mi magunk is ellenőrzünk. A hangfelvétel-kiadások esetében például a CD-sokszorosító üzemekkel kötött megállapodásunk segít az ellenőrzésekben.

Konkrétan az internetes felhasználások esetében a ProArt nevű szervezettel közösen ellenőrizzük a felhasználásokat, az egyszerű böngészéstől kezdve a fejlettebb technikai (szoftveres) megoldásokig.

DJS: „Milyen szankciók sújthatják az AJ és a bíróság részéről a szerzői jogdíjat be nem fizető kiadókat, zenekiadókat, előadókat és más szellemi termékek előállítóit?”

Először két pontosítás: az előadók és a szellemi termékek előállítói nem fizetnek az Artisjusnak jogdíjat, illetve az Artisjus nem sújthat szankcióval senkit. Az Artisjus szerzői jogdíjat szed a zenét felhasználóktól, és azt kifizeti a szerzőknek. Ha egy felhasználó önként nem jelenti be hozzánk a zenefelhasználást, akkor mi a jogdíjat követeljük tőle, illetve – a törvény által írt két esetben – ún. „költségátalányt” érvényesítünk vele szemben.

DJS: „Kinek tartozik elszámolni az AJ? Van-e minisztériumi ellenőrzés?”

Igen, van minisztériumi (OKM) ellenőrzés, de az elszámol(tat)ás a szerzők felé, tehát az Artisjus közgyűlése irányában zajlik. Emellett természetesen a külföldi társszervezetek felé is elszámolunk, onnan is szoktak adatokat, tájékoztatást kérni a pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatban.

DJS: „Vitás helyzet esetén az AJ milyen technikai sajátosságok alapján állapítja meg, hogy egy elektronikusan tárolt videoanyag tv-ből lett felvéve, vagy DVD-lemez illegális feltöréséből lett-e visszacsökkentve a minősége? Mi az erre kialakult eljárásuk, és hány ezer eset fordul elő évente?”

Nincsenek olyan ügyeink, ahol elektronikusan tárolt videoanyagok minőségét ellenőriznénk. A mi jogosításunk szempontjából nincs közvetlenül jelentősége annak, hogy milyen minőségben tárolja valaki a felvételt.

DJS: „A közkönyvtárak évente mennyi szerzői jogdíjat fizetnek be? Ez nyilvános adat, mivel a közkönyvtárak költségvetése közpénznek minősül. Adna róla összesítést?”

A közkönyvtárak a kölcsönzéseik után egyelőre nem fizetnek jogdíjat – bár egy 1993-as európai irányelv ezt már előírta, a 2004-es csatlakozás óta csak 2009-ben fogadta el a magyar jogalkotó azt a szabályt, ami alapján a jövőben majd jogdíjat fognak fizetni. A jogdíj címzettje nem az Artisjus lesz, hanem egy új közös jogkezelő, a MISZJE.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!