Egy amerikai egyetemi kiadókat tömörítő szervezet a héten levélben fogalmazta meg a Google nagyszabású könyvtári terveivel kapcsolatos aggályait. Az Association of American University Presses úgy véli, hogy az általuk megjelentetett munkák internetes közzététele ellehetetlenítené a tevékenységüket.
Amint arról lapunk is beszámolt, a Google tavaly helyezte kilátásba egy hatalmas virtuális könyvtár létrehozását. A munka első fázisában a világ legnagyobb könyvtárai közül öt gyűjteményét digitalizálják és teszik – részben vagy egészben – elérhetővé a világhálón. A hatalmas projektben – mely előreláthatólag tíz évig tart majd és becslések szerint 200 millió dollárba kerül – több mint 15 millió kötetet szkennelnek be.
Bezárhatnak a kiadók?
A kiadókat tömörítő szervezet azonban úgy véli, hogy a projekt a jelenlegi elképzelések szerint módszeres és tömeges szerzői jogsértéssel járna. A Google-hez címzett levelükben 16 kérdésre várnak választ. A kiadók – melyek bevételeik java részét könyveladásokból szerzik – attól tartanak, hogy ha az érdeklődők a világhálón is megszerezhetik a számukra fontos információkat, nem fogják a könyveiket nyomtatott formában megvásárolni.
A Google azzal védekezik, hogy az újabb, jogvédelem alatt álló munkák csak kivonatokkal és könyvtári adatokkal szerepelnek majd az adatbázisban, ilyenkor hivatkozások mutatnak majd azokra a könyvtárakra és online boltokra, ahol a kötetek megtalálhatók. Ráadásul, állítják, bármely kiadó dönthet úgy, hogy a már digitalizált művet eltávolíttatja a rendszerből. A kiadók szerint ugyanakkor már az is aggályos, hogy engedély nélkül digitalizálják a műveket, miközben a cég honlapján semmilyen információ nem található arról, hogy mi az eltávolítás menete.
Európának sem tetszik
A Google bábeli könyvtárát azonban nem csupán szerzői jogi bonyodalmak miatt érték támadások. Néhány hete hat uniós ország – köztünk hazánk – biztosította támogatásáról azt a Jacques Chirac által kezdeményezett projektet, amely az európai kulturális örökség önálló digitalizálását célozza. Az uniós szakértők ugyanis attól tartanak, hogy a Google globális gyűjteményéből kimaradnak a meghatározó jelentőségű európai munkák, és így az eljövendő generációk számára nem lesznek elérhetőek.
Amint arról lapunk is beszámolt, a Google tavaly helyezte kilátásba egy hatalmas virtuális könyvtár létrehozását. A munka első fázisában a világ legnagyobb könyvtárai közül öt gyűjteményét digitalizálják és teszik – részben vagy egészben – elérhetővé a világhálón. A hatalmas projektben – mely előreláthatólag tíz évig tart majd és becslések szerint 200 millió dollárba kerül – több mint 15 millió kötetet szkennelnek be.
Bezárhatnak a kiadók?
A kiadókat tömörítő szervezet azonban úgy véli, hogy a projekt a jelenlegi elképzelések szerint módszeres és tömeges szerzői jogsértéssel járna. A Google-hez címzett levelükben 16 kérdésre várnak választ. A kiadók – melyek bevételeik java részét könyveladásokból szerzik – attól tartanak, hogy ha az érdeklődők a világhálón is megszerezhetik a számukra fontos információkat, nem fogják a könyveiket nyomtatott formában megvásárolni.
A Google azzal védekezik, hogy az újabb, jogvédelem alatt álló munkák csak kivonatokkal és könyvtári adatokkal szerepelnek majd az adatbázisban, ilyenkor hivatkozások mutatnak majd azokra a könyvtárakra és online boltokra, ahol a kötetek megtalálhatók. Ráadásul, állítják, bármely kiadó dönthet úgy, hogy a már digitalizált művet eltávolíttatja a rendszerből. A kiadók szerint ugyanakkor már az is aggályos, hogy engedély nélkül digitalizálják a műveket, miközben a cég honlapján semmilyen információ nem található arról, hogy mi az eltávolítás menete.
Európának sem tetszik
A Google bábeli könyvtárát azonban nem csupán szerzői jogi bonyodalmak miatt érték támadások. Néhány hete hat uniós ország – köztünk hazánk – biztosította támogatásáról azt a Jacques Chirac által kezdeményezett projektet, amely az európai kulturális örökség önálló digitalizálását célozza. Az uniós szakértők ugyanis attól tartanak, hogy a Google globális gyűjteményéből kimaradnak a meghatározó jelentőségű európai munkák, és így az eljövendő generációk számára nem lesznek elérhetőek.
