A Windows Vista New York-i pezsgőfürdője


Amikor királynak érzi magát az ember...

Hát itt van. Megjelent. Árulják már.

Meglehet, lelkesebbnek kéne lennem, de oly hosszúra és kacskaringósra nyúlt az a történet, amely a Microsoft új operációs rendszeréről szól, hogy a Windows Vista hivatalos bemutatója nálam is – csakúgy, mint az informatikával foglalkozó online világsajtó munkatársai többségének esetében – csak fásult tudomásulvételt volt képes kicsikarni. Leírtunk már erről mindent, hiszen volt rá idő. Pedig van némi lelkiismeret-furdalásom, mert ha igyekszünk ebből az információhalmazból a lehető legalaposabban és legtárgyilagosabban szemezgetni, akkor igazat kell adnunk azoknak, akik azt mondják, hogy a Vista és az új Office megjelenése legalább olyan jelentőségű mérföldkő, mint annak idején a Windows 95 és a hozzá kapcsolódó Office-csomag volt. Ha csak a töredéke igaz annak, amit a Vista biztonságosságának fejlesztéséről állítanak, akkor valóban korszakos jelentőségű eseményről van szó, hiszen egy olyan cég volt képes nem csak talpon maradni, hanem továbblépni is, melynek termékét – technikai, technológiai, üzleti, ideológiai és még ki tudja milyen szempontok alapján – folyamatosan támadják, így aztán, ha tényleg képesek ígéreteiket teljesíteni, az egyik legjobb minőségű szoftvert tudják piacra dobni.

A gyűlölömamicrosoftot vagy szeretemamicrosoftot elnevezésű véresen komoly játék szemellenzős nézőpontjából kilépve láthatjuk majd meg, képes volt-e ez a szoftveróriás a gyakorlatilag világszabványként funkcionáló rendszerének hibáit érdemi módon javítani. Roppant fontos dolog ez, hiszen azt mindenki tudja, hogy valójában nem informatikai, hanem gazdasági természetű problémával állunk szemben – a nagy-nagy dilemma: a világ információs társadalmának gyors fejlődését segítheti egy uralkodó szabvány léte, míg a szabvány megalkotójának és az abból busásan profitáló vállalkozásnak gazdasági törekvései, melyek természetes módon a monopolizáció felé hajlanak, katasztrofális módon zárhatják le az alternatív megoldások útját.


Ez csak vicc...

Ami a konkrét eseményt illeti: hivatalosan is elindult kereskedelmi útjára a Windows Vista (és az új Office, meg még egyéb nagyon fontos szoftverek, például az Exchange Server 2007); tartva a határidőt, mától (illetve tegnaptól) a nagybani felhasználók megszerezhetik maguknak az új operációs rendszert. Ennek nyilván csak szimbolikus jelentősége van; Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója a világ egyik legfontosabb pénzügyi központjában, a New York-i tőzsdén ünnepelve bocsátotta útjára cége nagyra hivatott termékét, azzal a reménnyel, hogy jövő év végéig több mint 200 millió felhasználója lesz az új szoftvereknek. Ahogy erről már többször írtunk, az egyéni felhasználók majd 2007. január 30-tól vásárolhatják meg a számukra megfelelő (és megfizethető) Vista-verziót. 10 milliárd dolláros költség, illetve egy évtizedes fejlesztői kísérletezés van a háttérben; feltehetően nem végeztek rossz munkát.

Hát itt van. Majd kipróbáljuk – hiszen egy tömegtermékről van szó; nem a specialistákból kíván a Microsoft megélni, hanem az átlag felhasználókból, illetve a gazdasági szektor legnagyobb részét adó kis- és középvállalkozásokból. A tengernyi előzetes infó ellenére semmit sem lehet lemérni – vajon érdemes-e lecserélni a régebbi rendszereket, valóban olyan stabil és biztonságos-e a rendszer, ahogy ígérik stb.

Tegnap igazából csak annyi történt, hogy a Microsoft vezetői gazdag és befolyásos barátaikkal ittak némi pezsgőt. A többi ezután jön.

Azóta történt

Előzmények