Magyarországon is megjelent az Arista Networks

Az Arista Networks switcheit olyan óriások használják, mint a Google, a Facebook és az Amazon, a cég viszont még ma is a relatíve kis szereplők közé tartozik az adatközpontokba szánt hálózati eszközök piacán, főleg Magyarországon, ahol a Cisco megoldásai szinte egyeduralkodónak számítanak. A vállalat alapítói viszont már egyáltalán nem számítanak ismeretlennek a modern IT ipar „húzóneveit” kicsit ismerők előtt: David Cheriton a Granite Systems egyik alapítója volt, és hálózati technológiák kifejlesztésében jeleskedett, Andreas Bechtolsheim pedig a Sun Microsystems társalapítója volt. Nem mellesleg, ők ketten voltak a Google legelső befektető 1998-ban (mindössze 100 000 dollárral), és 2004 – akkor részvényeik már több százmilliót értek – ezen befektetés biztosította az Arista Networks megalapításához szükséges anyagi tőkét.

A cég már a kezdetektől a nagy versenytársaktól eltérő utat járt, és a saját ASIC (alkalmazásspecifikus integrált áramkör, amiről mostanában például a Bitcoin-bányászatra fejlesztett célszámítógépek miatt lehetett sokszor hallani) tervezése és gyártatása helyett inkább általánosan elérhető processzorokból építkezett. A hardver többi részének kialakítására, tervezésére viszont nagyon odafigyeltek, továbbá már a kezdetekkor belátták, hogy a későbbiekben az egyes gyártók között használható chipsetekben és egyéb hardverkomponensekben egyre csökken majd a különbség a magas fokú integráltság és az kevés chipgyártó miatt, ezért erőforrásaik túlnyomó részét szoftverfejlesztésre fordították. A koncepcióhoz való ragaszkodást mára nagyon jól tükrözi a cég szervezeti struktúrája is, az összesen 600 alkalmazottból 400-an dolgoznak kutatás-fejlesztésben, és a 400-ból 380 tisztán szoftverfejlesztéssel foglalkozik. A cég alapítói a mai napig tevékenyen részt vesznek nem csak a vállalat vezetésében, hanem a mindennapi tervezési és fejlesztési munkában is.

A cég nem hisz abban, hogy egy adatközpont kiépítésekor vagy fejlesztésekor az a legjobb megoldás, ha egyetlen cég biztosítja a teljes csomagot, hanem olyan további vállalatokkal működik együtt, akik a saját területükön a legjobbnak számítanak, és így együtt – sokszor ugyan több munkával és nagyobb szakértelmet igényelve – a legjobb elemekből építkezve a lehető legjobb végeredményt tudják összehozni.

Marcin Mazur, a régióért felelős értékesítési vezető elmondta, hogy az Arista már akkor az SDN (software defined network, szoftveresen meghatározott hálózat) koncepciót követve fejlesztette termékeit, amikor az iparág legtöbb más szereplője még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, ahogy a vevők túlnyomó része sem érezte ennek szükségét. A switcheken futó EOS (Extensible Operating System) operációs rendszer a Linux kernel direkt erre a célra módosított, moduláris változata, ami akár parancssori elérést és programozhatóságot is biztosít, és együttműködik minden ma használatos, népszerű virtualizációs és SDN megoldással, mint az OpenFlow, a VMware, OpenStack. Lehetséges az üzem közbeni szoftverfrissítés, a Python és ZTP scriptelhetőség, az Arista által fejlesztett API pedig lényegében minden ma használatos hálózati technológiával kompatibilis. A hibajavítás Mazur szerint a rugalmas szoftveres megoldásoknak köszönhetően az iparágban az egyik leggyorsabbnak számító 1-3 nap.

Az Arista első switchei csak 5 éve kerültek forgalomba, és az első két évben az értékesítés 75 százaléka a pénzügyi szektor felé történt, ugyanis a bankok és brókerházak gyorsan felismerték az ultraalacsony késleltetési időben rejlő, és főleg az automatizált, nagyfrekvenciás kereskedési rendszerekben kihasználható előnyöket. Mára jelentősen változott ez az arány, és már a legnagyobb adatközpontokban is használják a cég termékeit.

A Biztributor vezetője, Nemes Dániel elmondta, hogy Magyarországon egyelőre még csak egy „maroknyi” potenciális vevővel számolnak. A hazánkban található nagy adatközpontok struktúrájába az üzemeltetők nem szívesen nyúlnak bele, és ahogy már korábban említettük, a legtöbb helyen a Cisco komplett megoldásait használják. Marcin Mazur azt mondta, hogy ahhoz, hogy a nagy vevők egyáltalán számításba vegyék az Arista termékeit, nagyjából tízszer többet kell nyújtaniuk ugyanazon az áron, mint az ismert és nagy múltú versenytársaknak, de magabiztosan hozzátette, hogy szerintük ez a különbség megvan – egy rész hardverben és kilenc rész szoftverben.

Előzmények