Távirányított Rita Vitrol

Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának kutatásokért felelős részlege (Defense Advanced Research Projects Agency – DARPA) 2005-ben indított egy projektet, melynek célja, hogy olyan rovar-kiborgokat hozzanak létre, melyek mozgását rádiójelekkel lehet irányítani, ugyanakkor a vezérlő elektronikát a bogár mozgásából, testéből nyert energiával lehet működtetni.

A már eddig is kiváló eredményeket felmutató programban több egyetem is részt vesz, s a legújabb fejlesztésekről egy február elején megtartott konferencián számoltak be a kutatók. Azt már a korábbi híradásokból is meg lehetett ismerni, hogy HI-MEMS (Hybrid Insect Micro-Electro-Mechanical Systems) projektben  komoly sikereket értek el: egy lepke lárvájába ültették be a vezérlő elektronikát, s bebábozódás után kikelt lepkét már képesek voltak távirányítani: a jelenlegi legfejlettebb kiborg rovar 100 métert képes repülni, s utasításra leszáll egy adott helyen, pontosabban annak öt méteres körzetében úgy, hogy helyben marad.

bug

További célok, hogy a szenzorokat is tartalmazó implantátum segítségével képesek legyenek alacsony felbontású videoadásokat, hangokat, illetve a gázérzékelők adatait közvetíteni. Az implantátumnak igen könnyűnek kell lennie, hiszen egy átlagos molylepke súlya 2,5 gramm, s jelentős túlsúllyal már nem képes repülni.

Az Olaszországban tartott konferencián a Boyce Thompson Institute for Plant Research fejlesztői olyan szilíciumból készült idegi interfészeket mutattak be, melyeket a bábállapotban kell beültetni, s melyek a gázérzékelést oldják meg, az MIT kutatói pedig egy igen alacsony fogyasztású UWB (ultrawide-band) rádiót, egy DBB- (digital baseband) processzort és egy piezoelektromos energiatermelő rendszert prezentáltak.

bug

A rovart az UWB-rádió segítségével irányítják: a lepke hasi idegkötegében négy volfrámelektróda van, s ezek stimulálják az idegrendszerét. Ez az eszköz jelenleg egy olyan akkuról működik, amilyet a hallókészülékekbe építenek be. A szintén igen alacsony fogyasztású DBB-processzor a wifijeleket szinkronizálja, s ezzel sok energiát takarít meg. A piezoelektromos rendszer arra szolgálna, hogy a készülék súlyának komoly részét kitevő akkumulátort kiváltsák, s megtermeljék vele a működtetéshez szükséges energiát – ez a technológia viszont még messze van a kitűzött céltól.

Azóta történt

Előzmények