Lipcsei kutatók olyan szoftvert fejlesztettek ki, melynek segítségével a robotok önerőből képesek kifejleszteni a helyváltoztatáshoz szükséges rutinokat. A program alapelve, hogy lemásolja az emberi agy feldolgozó és érzékelő mechanizmusát. Az alkalmazás bemutatását egy erre a célra készített háromdimenziós program teszi lehetővé, melyben megszabott adottságokkal rendelkező karakterek sajátíthatják el a mozgáskoordinációt. A kutatók által közzétett videóban a speciális szoftvert alkalmazó robotkutya próbál átmászni egy kerítésen, valamint egy emberszerű felépítéssel rendelkező lény tanulja a két lábon járás alapjait.

A kifejlesztett rendszer működéséhez mindössze az adott robot lehetséges mozdulatainak paraméterei szükségesek, így a program külön érdekessége, hogy használatához nem muszáj megadni a gép környezetének adatait. A rendelkezésre álló paraméterek és a cél kijelölése után a virtuális idegi háló működésbe lép, és a robot, lehetőségeihez mérten, megpróbálja végrehajtani a kitűzött feladatot. A mozgási fázisok során a kifejlesztett szoftver előzetesen meghatározza a mozdulatok végeredményét, majd ha a számítás és a valóság nem egyezik – valamilyen akadályba ütközött a gép –, más megoldással próbálkozik.

Ralf Der, a németországi Max Planck Intézet egyik kutatója elmondta, hogy a programmal ellátott virtuális robotok nagyban hasonlítanak egy újszülött csecsemőhöz: „Nem tudnak még semmit, de minden mozdulatsort végigpróbálnak, és egy kis idővel később már gurulnak, ugrándoznak a kialakított világban.”

A tudós szerint ez az újfajta megközelítés sokkalta rugalmasabb, mint a hagyományos programozás, mivel az csak az előre megadott feladatokat képes végrehajtani, rögzített körülmények között, ellentétben a most kifejlesztett eljárással, mely képes alkalmazkodni a megváltozott környezethez is.

A magas alkalmazkodási fok lehetővé teszi, hogy ugyanazt a szoftvert használja akár több teljesen eltérő felépítésű robot is, ami miatt Der sokszor csak úgy hivatkozik a fejlesztésükre, mint a „plug-and-play” agyra. Ám a kutató úgy véli, hogy még sok munka van hátra az első igazán életképes prototípus megjelenéséig. Bár a humanoid robot már meg tudja tanulni, hogy hogyan álljon két lábra, de viszonylag hamar el is felejti ezt, így a németországi kutatóközpontban jelenleg a virtuális idegi háló hosszútávú memóriáján dolgoznak.