A világ egyik első nagy kibertámadásán átesett Észtország többek között épp azért lett áldozata egy ilyen akciónak, mivel a szovjet rabságtól megszabadult ország gőzerővel kezdett hozzá ahhoz, hogy az információs társadalom kihívásainak megfeleljen. Azóta számtalan ilyen területen a világ élmezőnyébe számítónak tartják őket. És most olyan lépésre szánta rá magát a kormányzat, amit mindenképpen korszakos jelentőségűnek lehet nevezni.
A tervekről magyarul a Tallinnban blog számolt be. Ezek szerint a következő 10 évben az 1,3 milliós ország akár 10 millió ember számára is digitális identitást adhat, ami különböző, más helyeken az állampolgársághoz, vagy minimum letelepedéshez köthető jogokkal ruházza fel őket. Minderről Taavi Kotka az észt Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára saját blogján készített egy bejegyzést (természetesen angolul), ahol ismerteti a koncepció fő elemeit. Az idézett magyar blog értelmezésében tulajdonképpen arról van szó, hogy a teljes mértékben digitalizált észt közigazgatás nem kell hogy megálljon a határokon. Egy intelligens állam szolgáltatásait akár világszerte nyújthatja, ugyanazon az adok-kapok alapon, ahogyan ma egy fizikai értelemben vett bevándorlással létrejön egy polgárjogi kapcsolat az egyén és a célország között. Az észtek azt találták ki, hogy ehhez most már fizikailag nem is kell feltétlenül bevándorolni.
Egy ID mind fölött
A nem az ország területén élők számára kialakított digitális azonosító elképzelését a kormány április 24-én jóváhagyta, és így 2014 végétől külföldiek is kaphatnak biztonságos észt digitális azonosítót. A terv kidolgozói arra számítanak, hogy világszerte legalább 10 millióan – azaz az ország lakosságnál körülbelül tízszer többen – használják majd ki a lehetőséget 2025-ig. A kormány mindettől Észtország gazdasági, tudományos, oktatási, egészségügyi stb. versenyképességének növekedését várja, ugyanis az egységes ID-rendszerbe való belépés jelentős mértékben megkönnyíti a külföldiek – főképp a befektetők – bekapcsolódását az észt gazdasági életbe – ahol egyébként a külföldiek által megtermelt profit újra befektetését kiemelt mértékben, speciális kedvezményekkel támogatják. A kedvező gazdasági környezet már eddig is vonzotta a külső befektetőket, ám ha az ID és a mögé állított, kiemelten magas minőségű észt digitális infrastruktúra segítségével (náluk gyakorlatilag teljes a digitális ügyintézés rendszere) leomlanak különféle bürokratikus és adminisztrációs falak is, az még kedveltebb hellyé teheti Észtországot (a teljes digitalizáltság, illetve az ebből fakadó gyorsaság és egyszerű ügyintézés egyébként már most is sokakat vonz a balti államba).
Mindenki jól jár
A blog Észtországot jól ismerő szerzője szerint a kezdeményezés persze elsősorban a befektetőket és a befektetéseket inspirálja, ám nem feltétlenül a nagyvállalatok szintjét célozza meg. Észtország gazdasága ma is elsősorban a kiskereskedelmi szektorra, a lakosság belső fogyasztására épül, és nem (mondjuk) 3-4 autógyárra vagy nagy multinacionális cég egyéb befektetéseire. Vagyis a terv egy olyan gazdaság karakterét vetíti előre, ahol inkább kisvállalkozások, sok egyéni kezdeményezés, nem pedig a nagyvállalati kultúra dominál. Nyersanyag és jelentős ipar híján a tudásalapú (itt elsősorban IT) és a szolgáltató szektor kap hangsúlyokat, de látszanak már jelentős fejlesztések az elektronika vagy éppen a logisztika terén is.
Nem a múlttal foglalkoznak, a jövőt nézik
A blog kritikusan fogalmazó szerzője felhívja arra is a figyelmet, hogy Észtországban súlyos árat fizetve – például megnőttek a társadalmi egyenlőtlenségek – „többé-kevésbé sikerrel felszámolták a tanult tehetetlenség mentén az állami juttatásokra épülő, végletesen passzív és függő posztszovjet mentalitást”. Vagyis a cél a modern világhoz való felzárkózás volt, így pl. a vállalkozások belépési küszöbe igen alacsonyra van téve (ténylegesen öt perc egy cégbejegyzés és bankszámlanyitás, és még söralátét sem kell az adóbevalláshoz). Emellett és ehhez kapcsolódva valóban komolyan veszik a kisvállalkozások fejlesztését.
De konkrétan mit is jelent az e-állampolgárság? Azt, hogy fizikailag nem kell Észtországba menni, de ha ott van a cég bejegyezve, akkor ott van a bankszámla, ott adózik az ottani szabályok szerint az online felületen, a digitális technológia segítségével bármilyen szerződést aláírhat a vállalkozó, vagy például embereket vehet fel dolgozni. Ráadásul az egész koncepciót elég hamar ki lehet terjeszteni majd a nyugdíj- és egészségügyi biztosításokra is. Az „intelligens állam” tehát úgy árulja a közigazgatási szolgáltatásait, mint egy nemzetközi bank: az állam határain is túlnyúlva. Az e-letelepedéssel azt teszik lehetővé, hogy a teljes igazgatási struktúrát használja valaki anélkül, hogy fizikailag is ott kéne lennie.
Érdemes idézni az eredeti bejegyzésből a miniszter által megfogalmazott, talán egyszer majd az iskolákban tanítandó szlogent: „E-residence can make Estonia truly great!”
