Az ilyen, nagy változásokat jelentő ügyekben szokásos menetrend szerint az Európai Bizottság (egy nagyobb, digitális csomag részeként) nyilvános konzultációra bocsátotta azt a tervet, mely szerint a nagy forgalmat generáló nemzetközi IT-cégeknek ki kellene venniük a részüket a hálózatfejlesztésekből.

A történet már több évtizedes, a hozzájárulás bevezetését az európai szolgáltatók jó része (többek között a Deutsche Telekom, az Orange, a Telefónica vagy a Telecom Italia) már nagyjából az ezredforduló óta sürgetik.

A május 19-én záródó, mintegy három hónapig tartó konzultációt az érintett vállalatok is kommentálták, akik abban teljesen egyetértenek, hogy a hozzájárulás valójában egy internetadó, mely ráadásul az európai piacon a hálózatsemlegesség elvét is mélységesen megsérti.

A Meta szóvivője közölte, hogy cége évente több tízmilliárd dollárt fektet be alkalmazásai és platformjai fejlesztésébe, ezzel – főként az adattárolás területén – jelentős mértékben emeli a digitális ökoszisztéma színvonalát. Hozzátette azt is, hogy ennnek előnyeit az internetszolgáltatók is élvezik, így a plusz, hálózatfejlesztési hozzájárulás koncepciója eleve hamis előfeltevésen nyugszik.

A Meta véleménye teljesen szembenáll a belső piacért felelős biztos, Thierry Breton álláspontjával, aki szerint olyan óriásiak lettek az európai 5G-s és egyéb hálózati fejlesztések költségei, hogy mindenképp kell új forrásokat keresni – ezen új források egyike lenne a tervezett plusz hozzájárulás. Breton hangsúlyozza, hogy az intézkedés nem a nagyvállalatok ellen irányul, hanem a polgárok érdekeit nézi.