Egy integrált vállalatirányítási rendszer (ERP) bevezetése mellett döntő vállalat nincs rákényszerítve, hogy egyszerre fejlessze minden egységét, részlegét, megteheti, hogy fokozatosan építi ki informatikai rendszerét.
Az integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetésekor a biztos alap és a fokozatosság elve a legfontosabb. A legtöbb vállalatirányítási rendszer éppen ezért moduláris felépítésű, azaz több különálló egységből (modulból) áll, amelyek egymástól függetlenül is képesek működni. A bevezetés mellett döntő vállalat ezért nincs rákényszerítve, hogy egyszerre fejlessze minden egységét, részlegét, megteheti, hogy első körben csupán a számára legfontosabb területekre koncentráljon. Ez egyrészt biztos alapot képez a további fejlesztésekhez, másrészt tervezhetővé és kiszámíthatóvá teszi a további lépéseket.
A vállalatirányítási rendszereket fejlesztő svéd ERP-gyártó IFS tapasztalatai alapján ilyen biztos alapot képező területek többek között a pénzügy, a logisztika és a gyártás, míg a karbantartás, eszközmenedzsment, a humán erőforrás, illetve a különböző webes, online alkalmazások az alapra épülve már speciális vállalati és iparági igények kiszolgálására alkalmasak a leginkább.
A pénzügyi-számviteli modult célszerű legelőször bevezetni, hiszen csak így tud hatékonyan megfelelni a törvényi előírásoknak, továbbá ez biztosítja a hatékony irányításhoz és a pontos tervezéshez elengedhetetlen alapinformációkat, vagyis a különböző kimutatásokat, jelentéseket, aktuális cash-flow adatokat.
A következő lépés lehet a raktárgazdálkodás (kivét, betét, leltározás) bevezetése, illetve a beszerzés és az értékesítés területeit támogató informatikai megoldás alkalmazása, beleértve a beszerzési és vevői rendelések kezelését és valamennyi raktárgazdálkodással, beszerzéssel, értékesítéssel kapcsolatos dokumentum kezelését is. Ennek bevezetésével már lehetőség nyílik a régebbi adatok alapján összetett előrejelzések készítésére is.
A gyártó cégek következő lépése lehet, hogy teljes termelési folyamataikat is informatikai megoldással támogatják. A termelésirányítás területe teljes mértékben összekapcsolható a logisztikával, így például egy adott vevői rendelésből gyártási rendelés is létrejöhet, amennyiben az igényt gyártással szeretnénk kielégíteni és a raktárban nincs elég az adott termékből. Lehetőség van az erőforrások tervezésére, ütemezésére, beleértve az anyagokat, gyártóeszközöket, munkaerőt.
A karbantartási és az eszközmenedzsment-modulok segítségével a termelés, a szolgáltatások drága eszközeinek magasabb fokú kihasználását lehet segíteni. Ez többek között az állásidő csökkentésén, illetve az eszközök élettartamának meghosszabbításán keresztül érhető el. Erre az egyik leginnovatívabb megoldás az úgynevezett teljes életciklus-menedzsment, ahol már a tervezés fázisában figyelembe veszik az eszközök későbbi támogathatóságát.
Mivel az emberi erőforrás az egyik legdrágább eszköz a termelés, illetve a szolgáltatások során, így kézenfekvő, hogy a tárgyi eszközöknél kidolgozott módszereket az emberi erőforrásokra is alkalmazzák a társaságok. A fő cél a HR osztály adminisztrációs terhelésének csökkentése, hozzáférhető és naprakész információk biztosítása a munkatársakról, valamint azok kompetenciáiról.
A webes, mobil eszközök használata lehetővé teszi, hogy az informatikai rendszer a terepen dolgozók munkáját is segítse, így a feladataikat mobil eszközön is megkaphatják, és azon keresztül jelenthetik is azok teljesítését. A webes felület alkalmazásával megvalósulhatnak a "kiterjesztett vállalatok": jogosultságtól függően bizonyos információk megoszthatók a partnerekkel, ügyfelekkel, beszállítókkal. A webes felület platformfüggetlen, lehetővé téve a széleskörű információmegosztást.
