Lassú magyar tempó
Lassú magyar tempó
A mikro-, kis- és közepes vállalkozások száma Magyarországon (az Európai Unióhoz hasonlóan) az összes vállalkozás több mint 99%-át teszik ki. A vállalkozói aktivitás magas: az ezer főre jutó működő kis- és középvállatok száma 63,4, szemben az EU 52,4-es értékével. Az levelezés mellett a leggyakrabban elterjedt elektronikus üzleti alkalmazás a könyvvitel, de ezt is csak a hazai kkv-k mindössze 44%-a alkalmazza. A fő üzleti szoftverek alkalmazása még a 8,5 %-t sem éri el. Az it-eszközök hiánya, illetve a használatukhoz szükséges ismeretek alacsony szintje azért is jelent egyre nagyobb kihívást, mert a nagyvállalatok beszállítói kapcsolataikban mindinkább előtérbe helyezik ezen eszközök használatát. Így azok a vállalkozások, amelyek nem képesek ezeket az eszközöket alkalmazni, jelentős versenyhátrányba kerülnek. Több éve pályázhatnak támogatásért a kis- és közepes vállalatok (kkv) vállalatirányítási rendszer (Enterprise Resource Planning - ERP) bevezetéséhez. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a vezető ERP-gyártók, -forgalmazók szerint a pályázati rendszer milyen hatékonyan segíti az üdvös célt, azt, hogy a magyar kkv-k minél versenyképesebben nézhessenek szembe az uniós kihívásokkal.
Körkérdést tettünk fel vezető ERP-gyártóknak rendszereik magyarországi terjedésével kapcsolatosan. Megkérdeztük, hogy véleményük szerint a magyar kis- és közepes vállalkozásoknál megfelelő gyorsasággal terjednek-e az ERP-megoldások? Megkérdeztük, hogyan lehetne segíteni a gyorsabb terjedést? Kíváncsiak voltunk, hogy a kkv-k élnek-e a pályázatok által nyújtott előnyökkel, és ha nem élnek, hogyan lehet segíteni a korszerű ERP-rendszerek terjedését?
Véleményünk szerint nem terjednek lassan az ERP-rendszerek – válaszolta a NAPI Informatika első kérdésére Rozgonyi György, a VT-Soft Kft. Navision üzletágának kereskedelmi vezetője, akivel Drabik Balázs, a Minor Holding Rt. pályázati üzletágának vezetője is egyetért. Rozgonyi szerint az üzleti folyamatok és a vezetői módszerek fejlődésével szimultán jelenik meg az igény, amely – ismerve a magyar kkv-szektor helyzetét – nem indokol a jelenleginél drasztikusabb fejlődést. Emellett a kis- és középvállalati szektort sok vállalatirányítási rendszerrel foglalkozó cég mentsvárnak tekinti a nagyvállalati piac stagnálása után, és emiatt elvárásaik túlzottak velük szemben – mutat rá Rozgonyi a nagy gyártók problémáira.
Az EU-csatlakozásnak és így a kiírt pályázati lehetőségeknek köszönhetően az ERP-megoldások iránti kereslet megnőtt – állítja Kiss Piroska, az LLP Budapest Kft. értékesítési tanácsadója. Mivel a kimondottan ERP-megoldások bevezetésére és bővítésére kiírt pályázatok meglehetősen kemény feltételeket szabnak a pályázóknak, leginkább a közepes vállalatok engedhetik meg maguknak, hogy belevágjanak ERP-fókuszú fejlesztésekbe. Az érdeklődés a kisvállalatoknál is nagy – talán még nagyobb, mint a közepes vállalatoknál –, de a pályázat keretei nem az ő méreteikre szabottak. Sokan a kiírásban szereplő minimális projektösszegnek a felét sem tudják kigazdálkodni, ezért eleve reménytelen számukra a pályázás, a szükséges cash flow biztosítása stb. Tehát a közepes vállalkozásoknál megfelelő gyorsasággal terjednek az ERP-megoldások, a kisvállalkozásoknál azonban nem – árnyalja a képet Kiss.
Ötven fő feletti társaságból közel hatezer van az országban, ezek közül 1000-1200 rendelkezik valamilyen megoldással, amelyek egy része klasszikus értelemben nem nevezhető ERP-rendszernek. Megközelítőleg 10-15 százalékuk rendelkezik olyan rendszerrel, amely technológiáját és tudását tekintve megüti a nemzetközi szintet, és évente körülbelül 100-120 ilyen megoldás kerül bevezetésre a szegmensben – vezet be a piaci adatokba Weiszbart Zsolt, az IFS magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint ez relatív értelemben kevés, a jelenlegi gazdasági helyzetet figyelembe véve azonban reális szám.
Magyarországon az ERP-megoldások terjedése lassabb a vártnál, annak ellenére, hogy a piacon sokféle termék megtalálható és léteznek finanszírozási lehetőségek – közölte Berkes Emese, a KFKI Csoporthoz tartozó KFKI ISYS Informatikai Kft. marketingigazgatója. E tendencia fő oka többek között az, hogy a vállalatok ilyen jellegű beruházásaikat időben eltolják, jórészt költségvetési okok miatt. Fontos megemlíteni azt is, hogy a pályázat útján kérhető finanszírozási összegekhez nehéz hozzájutni, több kis- és középvállalat a feltételeknek nehezen felel meg. A gyorsabb terjedést valószínűleg segítené a mostaninál kedvezőbb finanszírozási lehetőségek megteremtése.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
