Évente 250 millió forintot költenek el a magyar felhasználók fizetős online-játékokra. Szakértők szerint ez az összeg a jövőben nőni fog, ugyanis egyre népszerűbbek a virtuális világ játékai.
Úgy tűnik, az átlagos magyar felhasználók is rákaptak a külföldön évek óta komoly sikereket elérő, havidíj ellenében játszható úgynevezett massive multiplayer online (mmo) játékokra – derült ki a NAPI Gazdaság felméréséből. Az mmo-k olyan számítógépes játékok, amelyekben egy kitalált, virtuális világban – amely lehet fantasy- vagy sci-fi-környezet – "élhetik" mindennapjaikat a játékosok, akik lehetnek például harcosok, űrvadászok, birodalmi rohamosztagosok vagy éppen egyszerű bányászok. Mindehhez nem kell más, csak a játék megvásárolható, otthon telepítendő szoftvere, egy jó számítógép és internet-hozzáférés az azonos játékban részt vevő, egymással online kapcsolatban lévő szereplők közös – egy szerveren futó – virtuális játékterének elérésére. A részvételért meghatározott időközönként díjat kell fizetni. Ez jelen pillanatban átlagosan havi 12 euró, azaz mintegy háromezer forint körül mozog, míg a játékprogram ára, ha a megjelenéskor vásárolják meg, mintegy 10 ezer forint.
A forgalmazók különböző engedményekkel is megpróbálják becsalogatni a virtuális világba a játékosokat, például három hónapra olcsóbb az előfizetés, mint egy hónapra. "A korábbi trendekkel ellentétben, amikor inkább csak bizonyos körökön belül terjedt el az mmo, manapság már ötezer körül van a magyarországi játékosok száma" – nyilatkozta a lapnak Gazdag Róbert, az Automex Kft. szoftverforgalmazó cég kereskedelmi igazgatója. Hozzátette: a játékosok együttes költése éves szinten – a szoftvervásárlással együtt – elérheti a 250 millió forintot is.
A legújabb ilyen játékot, amely a World of Warcraft (WoW) címet viseli, világszerte többen szerették volna megvásárolni, mint ahány darabhoz a kereskedők hozzájutottak. Magyarországon is szükség volt utórendelésre, de ennek volumenéről a játékot forgalmazó N-Tec Kft.-nél nem voltak hajlandóak elárulni adatot. A WoW esetében is, csakúgy mint más mmo-knál általában egy hónapig ingyen lehet játszani, ám ezt követően már él a havi- vagy kéthavi díjas rendszer. Információink szerint WoW-ból Európában 500-600 ezer, az Egyesült Államokban 700 ezer példányt dobtak piacra.
Joó Ildikó, az Electronic Arts (EA) játékkiadó magyarországi leányvállalatának marketingese szerint egy-egy új játék megjelenésekor a felhasználók szívesen pártolnak át korábbi mmo-król az újdonságokra. Ezzel együtt persze tovább nő az online-piac, amelynek újabb lendületet adhat a konzolos játékok online-osítása. Az EA tulajdonában jelenleg – néhány sikertelen próbálkozás után – az Ultima sorozat mmo-változata van, amelynek regisztrált felhasználói világszerte 170 ezren lehetnek, úgy, hogy a játék az 1990-es évek közepén kezdte pályafutását.
Az mmo-k hátránya, hogy játszásuk szenvedéllyé válhat, előnyük azonban, hogy csökkentik a szoftverkalózkodást, ugyanis feltört programokkal nem lehet bejelentkezni a szerverekre. (Persze ettől az offline játékok terén sajnos továbbra is egyre nagyobb számban találhatunk kalózszoftvereket.)
Az "élelmes" s egyben pénzéhes felhasználók persze az mmo-k környékén is megtalálják a maguk sajátos "pluszjáték-lehetőségét" – derül ki egy nemrégiben felröppent hírből. Eszerint egyesek napi néhány dollárért foglalkoztatnak Kínában olyan embereket, akik nem tesznek mást, csak egész nap játszanak, s gyűjtögetik a virtuális világban használatos erőforrásokat – például húst vagy állatbőrt –, amit a játékban virtuális pénzért értékesítenek. Ez utóbbit azután a "munkáltatójuk" összegyűjti, majd online aukció keretében valós pénzért értékesíti. Ez persze illegális, ám vannak játékosok, akik nem szeretnek mindent elölről kezdeni, hanem valódi pénzért virtuális pénzt vásárolva, majd azt befektetve jobb pozícióból indulhatnak. Ugyanígy online aukciók keretében értékesítenek a virtuális életben használatos tárgyakat – például a fantasy világában kardokat – súlyos dollárokért, ami szintén illegális. Hasonló eset volt az, amikor egy játékos megvásárolt egy virtuális szigetet, amit felparcellázott, majd a telkeket aukción értékesítette nem kis sikerrel. Igaz, ez a virtuális biznisz teljesen legális volt.
A magyar felhasználóknak vannak sajátos gondjaik is – állítják a piacot jól ismerők –, elmondásuk szerint vannak esetek, amikor például valaki úgy vásárolja meg az otthoni szoftvert, hogy nincs internetkapcsolata, illetve sokan még ma is félnek az internetes bankkártyás fizetésektől, pedig némely pénzintézet már bevezette az ilyen fizetésre elkülönített számlát. Ez utóbbi problémára jelenthet megoldást – az említett WoW vagy az Everquest 2 című mmo-k esetén már bevezetett – előre fizetős kártya, amely olyan, mint a mobiltelefonok feltöltőkártyája.
