A Wikimedia Foundation napokban közzétett dokumentuma szerint az angol Wikipedia oldalait szerkeszteni kívánó adminisztrátor-jelöltek száma drasztikusan csökkent, így az alapítvány az enciklopédia baljós jövőjét vizionálja. Hasonlóan sötétnek vázolja az enciklopédia további sorsát az Atlantic Times is: a közölt cikkükben a felhasználók jelentkezési kedvének drasztikus csökkenéséről számol be, ami aggodalomra adhat okot az oldal jövőjével kapcsolatban. Az elemzés szerint a jelenségről a pozíció betöltéséhez szükséges, meglehetősen hosszadalmas felvételi eljárás és szabályrendszer tehet.
Jelenleg 1461 regisztrált szerkesztő dolgozik csak az angol nyelvű szócikkeken, amely szám meglehetősen nehezen akar növekedni. Az előző két hónapban mindössze ketten kapták meg a minősítést, míg tavaly ugyanabban az időszakban 10-en is felvételt nyertek – az eljárás szabályai nem változtak, pusztán a felhasználók jelentkezési kedve csökkent.
A Wikimedia tanulmánya arra is kitér, hogy noha az oldal népszerűsége egyre nő, a szerkesztői vénával megáldott felhasználók mellett a szócikkeket író olvasók száma is a lejtőre került. Ugyan mára az oldal emberek millióinak jelent biztos információforrást, működése az önkénteseknek azon tömegén múlik, akik feltöltik tartalommal és ellenőrzik is azt: „A szerkesztői feladatra történő jelentkezés csökkenése a Wikimedia-projektek egyik legsúlyosabb problémája; a kezdeményezés sikerének az alapja mindig is a virágzó, egészséges szerkesztői közösség volt. A jelenségre egy sokrétű megoldást kínálunk”.
Ez a megoldás lényegében kimerül az olyan nagyobb népességű országok, mint Brazília vagy India, lakosságának bevonásával. A másik esélyt változásra a már ugyan évek óta létező, de most alaposan továbbfejlesztett visszajelző rendszerben látja az alapítvány: „A cikkvisszajelzés (Article Feedback) segítségével egy teljesen új utat mutatunk a felhasználóknak arra, hogy hogyan is vegyenek részt produktívan a munkában. Az új megoldás arra ösztönzi majd a közönséget, hogy visszajelzéseket hagyjanak, amik a lapján a szerkesztők kibővíthetik az adott írást. Előzetes felmérésünk szerint az új eszköz jobban sarkallja majd a felhasználókat arra, hogy kipróbálják magukat adminisztrátori minőségükben is”.
A BBC kérdésére Wales közönyösen reagált a jelenségre: „Az adminisztrátorok száma már két éve stabil, ezért úgy gondolom, hogy igazából nem történt semmi változás" – majd az alapító külön kiemelte, hogy a jelentkezők sokak által „fáradságosnak” vélt elbírálási folyamata egyáltalán nem lett elnézőbb, és ezzel nincs is semmi baj. Ezzel szemben áll Andrew Lih, a Wikipedia Revolution szerkesztőjének a véleménye, akik nyilatkozatában a rendszer túlzott keménységéről beszél: „a procedúra jelenleg egy felettébb habozós rituáléra hasonlít [...] olyan ez, mintha valakit a Legfelsőbb Bíróság elé állítanánk.”
