Az eseményről a honvedelem.hu tudósítója számolt be: a Locked Shields a világ legnagyobb valós időben végrehajtott kibervédelmi gyakorlata, ahol a résztvevő nemzetek a rendelkezésükre kialakított virtuális infrastruktúra rendelkezésre állását kell biztosítani, valamint megvédeni a kibertérből érkező ellenséges támadásoktól, ezzel felkészítve a nemzeteket a kiberincidensekre való reagálásra.

Az előző évekhez képest, idén új rendszerelemeket fejlesztettek ki a virtuális infrastruktúrában, továbbá a gyakorlat folyamataiba – a technikai elemek mellett – a stratégiai dilemmákat is integráltak. Ezzel a komplex struktúrával a résztvevő nemzetek a teljes parancsnoki láncot gyakorolhatták egy nagyszabású kibernetikus esemény megoldása során.

A gyakorlat kiemelt célja volt, hogy a résztvevő tagállamok szakemberei szimulált körülmények között tudjanak együttműködni és a kibertérből érkező kihívásokra reagálni. Figyelembe véve a járványügyi helyzetet, a magyar csapat három különböző helyszínről hajtotta végre feladatait, így a különböző nemzetek közötti kommunikáció összehangolása mellett, külön kihívást jelentett a magyar szakemberek közötti folyamatos kapcsolattartás biztosítása is.

A gyakorlathoz szükséges hálózatot a szervezők egy távoli hozzáférésű virtuális környezetben biztosították. Ebben az évben, eltérően az eddigi Locked Shields gyakorlatoktól, a szervezők is – akik között Magyarország is képviseltette magát – távolról vettek részt a folyamatokban, nem pedig Tallinnban tevékenykedtek. Az eseményt fél éves tervezési és előkészítési időszak előzte meg, amely során kialakították a virtuális környezetet, amit már az éles végrehajtás előtt egy hónappal magyarországi egyetemi hallgatók bevonásával teszteltek.

A gyakorlat forgatókönyve szerint az egyes nemzetek feladata volt, hogy egy elképzelt NATO tagország stratégiailag fontos ipari létesítményeinek és infrastruktúrájának védelmét fenntartsák, illetve biztosítsák a szolgáltatások (víz- és elektromos hálózat, kommunikáció, online közigazgatás) folyamatos működését, miközben az adott rendszereket folyamatos kibertámadások érik. A feladatokat egy elképzelt NATO hadműveleti környezetben, valós incidensekre alapulva kellett megoldani.

A virtuális térben érkező támadások először a technikai állomány vonalait érték el, de a következményekkel már stratégiai szinten is meg kellett birkózniuk a résztvevőknek. Az incidensek jogi és védelempolitikai szempontú feldolgozása is mérvadó volt, mindemellett az egyre növekvő médiaérdeklődésre történő reagálás is kiemelt célja volt az egyes csapatoknak.