A Magyar Digitális Képkönyvtár (MDK) egy olyan projekt keretében jött létre, ahol induláskor 48 intézmény mintegy negyvenezer képet (fényképeket, plakátokat, térképeket, okleveleket, kéziratokat) töltött fel az adatbázisba, de a projektgazda, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) folyamatos bővítést ígér.
A hivatalos bemutató tegnap volt Budapesten, ahol Monok István, az OSZK főigazgatója, Bánkeszi Katalin, az OSZK címzetes igazgatója, a projekt vezetője, valamint Schneider Márta kulturális szakállamtitkár tájékoztatták a nyilvánosságot.
Bánkeszi Katalin elmondta az MTI-nek, hogy a technikai hátteret abból a 80 millió forintból hozták létre, amelyből az OSZK-nak a hazai közkönyvtárak koordinációs központjává kell válnia. Ebből létre kellett hozniuk egy nagy, biztonsággal működő tárhelyet, hiszen a digitális képkönyvtár működéséhez ez elengedhetetlen volt.
Az MDK pályázatát 2008 tavaszán írta ki az az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM). A szaktárca e célra tavaly 218 millió forintot különített el, és a program folytatódni fog, igaz, jelentősen kisebb összeggel: az idén 18,5 millió forintot szán a minisztérium a könyvtári képanyagok digitalizációjára. A legnagyobb anyagot a Szegedi Tudományegyetem könyvtára biztosította az induláshoz, mintegy 9200 darab fényképet, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 4000 képet, a Magyar Természettudományi Múzeum pedig 4200 fényképet töltött fel. Az anyag bővítése érdekében az OKM egy elég szigorú feltételt szabott a jövő összes digitalizációs pályázata számára: „a pályázó szolgáltasson a digitális képkönyvtárnak”.
A bemutatón a kifejezetten kemény követeléseiről ismert Monok Istáván „határozott és gyors” digitalizációt sürgetett, amelyhez az OKM-től és a magánszektorból is remél forrásokat, mivel a digitalizáció nem egyszerűen „szkennelés”, hiszen a képekhez tartozó metaanyagot, azaz lexikális ismeretanyagot is elő kell állítani. A főigazgató hangsúlyozta: az adatbázis nem „szabad préda”, tehát kereskedelmi célú felhasználás esetében a jogtulajdonos könyvtárakhoz kell fordulni. Ugyanakkor a nagyközönség számára kiváló lehetőség: ideális lehet doktori disszertációk, szakdolgozatok képanyagának a megszerzésére, hiszen magáncélra ingyenesen lehet használni az adatbázist.
A weboldalon témakörök, lelőhelyek és kulcsszavak szerint is lehet keresni, de vannak egyéb szolgáltatások is: például a képeket el lehet küldeni képeslapként is, illetve lehet a gyerekek számára puzzle-t készíteni. Azt mindenképp fontos megemlíteni, hogy az adatbázis elindításával a szükséges infrastruktúrával nem rendelkező kisebb intézmények számára is lehetővé válik, így az általuk őrzött értékes dokumentumokat digitális formában a nagyközönség elé tárják.
A ma reggel még gördülékenyen futó oldal délutánra szinte a használhatatlanságig belassult. Érdeklődtünk a technológiát szállító és az üzemeltetésben is részt vevő Monguz Kft.-nél, ahol elmondták, hogy valószínűleg a sajtótudósítások hatására megélénkült érdeklődés okozott túlterhelést, dolgoznak a probléma megoldásán, de egyelőre még nem találták meg, hogy a rendszer melyik pontján szűk a keresztmetszet.
