Korábban már bemutattuk a Windows 7-et, most pedig az Ars Technica előzetese alapján vetünk néhány pillantást a megújult médialejátszóra, amely továbbra is az operációs rendszer szerves része marad – amiből alighanem megint sok vita lesz a felhasználók, valamint a cég és a versenyfelügyeleti hatóságok között.
Első pillantásra is feltűnik, hogy a felhasználói felület fényesebb és világosabb, mint a WMP 11-ben. Néhány gombot és az eszköztár bizonyos részeit áthelyezték, de a kezelés alapvetően változatlan maradt. A legszembetűnőbb változás a „Most játszott” gomb hiánya, amely a 11-es verzióban átkapcsolt az aktuális lejátszólistára. A WMP 12-ben ez azért hiányzik, mert az új verzióban teljesen különválasztották a médiatár kezelését segítő funkciókat az aktuálisan lejátszott tartalomtól: ezentúl „Most játszott” és „Médiatár” nézet lesz a szoftverben. Utóbbiban megtalálunk minden, a médiatartalmak kezelésére a korábbi változatban megismert eszközt, míg az előbbi tartalmazza az aktuális lejátszási listát, a vizualizációt és a videókat. A program támogatja az ún. jump listet, valamint a Windows 7 új tálcáját, a miniatűr nézetet, és a jobb klikkes menüben a WMP-re jellemző parancsok is kiadhatók.
A kétféle nézet különválasztásától eltekintve a WMP12 alapvető funkciói megegyeznek a 11-esével. Sok apró dolgon finomítottak a fejlesztők, például van automatikus bemutató (képes egy dalból lejátszani egy 15 másodperces részletet, ha rajta hagyjuk az egérmutatót), valamint a Médiatár most már minden médiánkat képes egyszerre, fastruktúrában megjeleníteni (a WMP 11 vagy audio-, vagy video-, vagy tv-, vagy pedig képanyagainkat mutatja).
Előnézeti mód az új verzióban (Kép: Ars Technica)
Régi probléma a lejátszóprogramokkal – a WMP sem kivétel –, hogy a megfelelő kodek hiányában nem vagy nem teljesen képesek lejátszani egy médiaállományt. A WMP ugyan megpróbálja felismerni és letölteni a megfelelő kodeket, de ez meglehetősen kényelmetlen megoldás. Az új verzió javít ezen a helyzeten, és már támogatja az AAC hangformátumot, valamint az Xvid, DivX és H.264 kódolású videoanyagokat is.
A legtöbb munkát azonban a hálózati együttműködés fejlesztésén végezték. Az előddel lehetőség volt más felhasználók könyvtáraiban böngészni, ha ők is WMP-t használtak. Az új jövevény még túltesz ezen is: képes átnyálazni az iTunes-könyvtárakat is, és a már említett H.264- és AAC-támogatásnak köszönhetően képes lejátszani az itt tárolt anyagokat – kivéve azokat, amelyek az Apple FairPlay DRM-jével védettek.
Újdonság az úgynevezett „Play To” képesség is. Ezzel más eszközökre lehet tartalmat streamelni, például a laptopunkról böngészhetünk a Médiatárunkban, miközben a lejátszás a házimozinkhoz csatlakoztatott HTPC-n történik. Az itt megjelenő eszközök saját lejátszólistával, beállításokkal rendelkeznek. A WMP 12 támogatja a Digital Living Network Alliance v1.5 eszközök vezérlését is, tehát nem csak PC-knek, hanem a szabványt támogató eszközöknek is streamelhetünk tartalmat, ráadásul ha ezek nem ismerik az adott formátumot, a WMP 12 ezt érzékeli, és „röptében” átkódolja a lejátszani kívánt anyagot.
Habár a WMP 12 nagyon hasonlít a korábbi verzióra, a piac kényszerítő ereje miatt sokat fejlesztettek rajta. A Microsoft – úgy tűnik – felismerte, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül az iTunes sikerét, és nem erőltetheti saját videoformátumait, ehelyett inkább úszik az árral és a piaci igényekkel.
