Mégsem lép ki a kormány a távközlési piacra, ugyanis a kabinet megszüntette az eredetileg a jelenlegi szolgáltatók új versenytársának szánt állami mobilcéget – írta meg belső értesülésekre hivatkozva ma a Magyar Nemzet.
Arról az IT café is többször beszámolt, hogy a tervezett cég jövője fölött súlyos felhők tornyosultak (a frekvencialeosztási problémák után a cég vezetői idén év elején le is mondtak), és hiába igyekeztek az érintettek többször is cáfolni a lehetséges megszűnést, 2013-ban már egyre több jel mutatott arra, hogy a vállalkozásból nem lesz semmi.
Az mno.hu most ezeket a találgatásokat erősítette meg, amikor közölték, hogy egy nemrégiben született kormánydöntés szerint a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Villamos Művek (MVM) által létrehozott MPVI Mobil Zrt. megszűnik, pontosabban a cég beolvad az intézményi hátteret eredetileg biztosítani hivatott Postába, míg az MFB és az MVM visszakapja az eredetileg rendelkezésre bocsátott, összesen félmilliárd forintos alaptőkét. A Magyar Nemzet kormányközeli forrásból úgy értesült, hogy a mobil távközlési piac bővítése továbbra is napirenden van – azaz a még várhatóan az idén kiírandó mobiltender lehetőséget biztosít a Telekom, a Telenor és a Vodafone sávtartomány-bővítése mellett egy újabb szereplő megjelenésére is –, de az állam semmilyen más felállásban nem áll a rajtvonalhoz.
Az mno.hu kitér arra, hogy elemzők korábban számos alkalommal felhívták már arra a figyelmet, hogy a jövő évi országgyűlési választások közeledtével a kabinet várhatóan nem törekszik majd az eddigi tapasztalatok alapján bizonytalan kimenetelű mobilpiaci megjelenésre. Ehelyett a soron következő mobiltender lehetőség szerint zökkenőmentes lebonyolítására és az ebből befolyó költségvetési bevételre koncentrál, ami a jövő évi büdzsé tervezete szerint 120 milliárd forint. Legalább ennyire fontos, írja a forrás, hogy a visszavonulással az állam további komoly, jó esetben is csak hosszú távon megtérülő kiadásoktól kíméli meg magát: a finn Rewhell által még az MPVI számára készített tanulmány szerint az indulás utáni években 350-380 milliárd forintos infrastrukturális és marketingberuházást kellett volna kifizetnie a piacra lépő állami cégnek.
