A Microsoft hétfőn jelentette be, hogy nyílt szabvánnyá kívánja tenni – a ma még csak Office 12 kódnéven ismert – következő irodai programcsomagjának dokumentumformátumait. A szoftvervállalat az Open XML specifikációit december elején adja át az Ecma International európai szabványügyi szervezetnek. A kezdeményezéshez a redmondiaknak sikerült megnyernie számos nagyvállalat, köztük az Apple, a BP, az Intel és a Toshiba támogatását. A Microsoft várakozásai szerint nagyjából egy évre lesz szükség a teljesen dokumentált szabvány kidolgozásához, amelyet – ha az Ecma jóváhagyja – a Nemzetközi Szabványügyi Testülethez (ISO) is benyújtanak.
Egy nyílt szabványú formátum létrehozása azért áll a cég érdekében, mert ezzel biztosítható lenne, hogy a dokumentumok évek múlva is olvashatóak és kezelhetőek maradnak, ami főként a vállalatok, állami és közintézmények számára fontos szempont. Massachusetts állam éppen az ősszel döntött arról, hogy hivatalaiban a szintén XML-alapú, ám a Microsoft által nem támogatott OpenDocument formátum használatát írja elő, mert – mint döntésüket indokolták – ezt egy iparági szereplőket tömörítő szervezet, nem pedig egyetlen vállalat fejleszti és felügyeli.
Mennyire nyílt?
Noha a Microsoft törekvése dicséretes, szakértők és a riválisok is gyanakodnak. Az OpenDocument mellett elkötelezett Sun és IBM például további részleteket vár arról, hogy milyen licenc mellett lesz a szabvány hozzáférhető, felhasználható lesz-e majd a nyílt forráskódú szoftvereket fejlesztők közössége számára. Mások számára az nem világos, hogy a szoftvercég mennyire enged majd beleszólást másoknak a szabvány alakításába.
Lapunk kérdésére Tímár András, az FSF.hu Alapítvány kuratóriumának elnöke is hasonlóképpen vélekedett. Mint válaszlevelében fogalmazott: „A Microsoft lépésének valódi tartalmát és értékét a jövő fogja megmutatni. Ebből még bármi lehet, jó is és rossz is.” Tímár kétségei azzal kapcsolatosak, hogy mennyire lesz nyílt és mennyire lesz közkincs az Open XML. „Szabad szoftveres szempontból csak akkor értékelhető az új dokumentumszabvány, ha a hozzá kapcsolódó szabadalmak hasznosítása mindenki számára korlátozás nélkül engedélyezett, vagy egyáltalán nincsenek is szabadalmaztatva ezek a dolgok.”
Tímár szerint az OpenDocument vitathatalan előnye, hogy már készen van, és vele kapcsolatban nem merülnek fel szabadalmi aggályok. A Microsoft akár ennek kidolgozásában is részt vehetett volna, hiszen tagja a szabványt felügyelő szervezetnek, az OASIS-nak. „A saját formátum erőltetése nem arról győz meg, hogy őszintén a nyíltságot és az interoperabilitást óhajtja” – fogalmazott.
Egy nyílt szabványú formátum létrehozása azért áll a cég érdekében, mert ezzel biztosítható lenne, hogy a dokumentumok évek múlva is olvashatóak és kezelhetőek maradnak, ami főként a vállalatok, állami és közintézmények számára fontos szempont. Massachusetts állam éppen az ősszel döntött arról, hogy hivatalaiban a szintén XML-alapú, ám a Microsoft által nem támogatott OpenDocument formátum használatát írja elő, mert – mint döntésüket indokolták – ezt egy iparági szereplőket tömörítő szervezet, nem pedig egyetlen vállalat fejleszti és felügyeli.
Mennyire nyílt?
Noha a Microsoft törekvése dicséretes, szakértők és a riválisok is gyanakodnak. Az OpenDocument mellett elkötelezett Sun és IBM például további részleteket vár arról, hogy milyen licenc mellett lesz a szabvány hozzáférhető, felhasználható lesz-e majd a nyílt forráskódú szoftvereket fejlesztők közössége számára. Mások számára az nem világos, hogy a szoftvercég mennyire enged majd beleszólást másoknak a szabvány alakításába.
Lapunk kérdésére Tímár András, az FSF.hu Alapítvány kuratóriumának elnöke is hasonlóképpen vélekedett. Mint válaszlevelében fogalmazott: „A Microsoft lépésének valódi tartalmát és értékét a jövő fogja megmutatni. Ebből még bármi lehet, jó is és rossz is.” Tímár kétségei azzal kapcsolatosak, hogy mennyire lesz nyílt és mennyire lesz közkincs az Open XML. „Szabad szoftveres szempontból csak akkor értékelhető az új dokumentumszabvány, ha a hozzá kapcsolódó szabadalmak hasznosítása mindenki számára korlátozás nélkül engedélyezett, vagy egyáltalán nincsenek is szabadalmaztatva ezek a dolgok.”
Tímár szerint az OpenDocument vitathatalan előnye, hogy már készen van, és vele kapcsolatban nem merülnek fel szabadalmi aggályok. A Microsoft akár ennek kidolgozásában is részt vehetett volna, hiszen tagja a szabványt felügyelő szervezetnek, az OASIS-nak. „A saját formátum erőltetése nem arról győz meg, hogy őszintén a nyíltságot és az interoperabilitást óhajtja” – fogalmazott.
