A befektetők, a big tech és a média világában is hatalmas divat az AI, amelynek hatásaitól nem csak Elon Musk fél. Míg sokan a mielőbbi és szigorú törvényi szabályozások sürgetik, egyes tudósok már attól tartanak, hogy hiába a neurális hálózatok és gépi tanulás nagy segítsége a feldolgozási sebesség javításában, a digitális tényező miatt ezek a rendszerek sosem veszik majd fel a versenyt az emberi aggyal.

Éppen ezért az AI fejlesztéséhez alternatív megoldásokat keresnek, a Frontiers of Science-ben megjelent cikk alapján bioszámítógépekről és organoid intelligenciáról álmodnak.

Míg a jelenlegi AI-megoldások erős CPU-kra és GPU-kra építenek, addig az OI laborban növesztett sejtkultúrákat is bevonna az egyenletbe, röviden a céljuk az, hogy emberi agysejtekkel kombinálják ezeket a rendszereket. Így nem arra tréningeznék a modelleket, hogy lemásolja az emberi gondolkodást, hanem hatékonyabb módon a digitális feldolgozást kombinálnák a biológiai agyi struktúrával.

Bár a tranzisztorok további zsugorítására a tudósok szerint találhatnak megoldást, de az áramkörök hatékonysága sehol nem lesz az emberi agysejtek képességeihez mérten. Egy AlphaGo rendszer tréningezése például több energiát emészt fel, mint amit állítólag egy aktív felnőtt 10 év alatt igényel.

Most 50 ezer sejtből álló organoid rendszereket tesztelnek, de az AI-t csak akkor körözik le, ha több mint 10 millió sejtből áll majd az OI. Ez évekbe, évtizedekbe telhet, addig a tudósok szerint van idő az etikai dolgokkal foglalkozni. Az új iránytól azt remélik, neurológiai rendellenességekre, betegségere talál majd gyógymódot vagy éppen fokozza az emberi tanulás, memória határait.