Nemrég terjesztették be az orosz törvényhozás alsóháza, a Duma elé azt a törvényjavaslatot, melyben az is szerepel, hogy a szövetségi biztonsági szolgálat (Федеральная служба безопасности Российской Федерации – FSZB) minden, az országon belül folyó kommunikációs szolgáltatáshoz, az azokon folyó tartalomközléshez hozzáférést kell kapjon, különben az adott szolgáltatást megbüntetik, esetleg be is tiltják.
Ez azt jelentené, hogy az olyan szolgáltatások, mint a WhatsApp, a Viber stb. hátsó kapukat kell biztosítsanak a nemzetbiztonságnak, hogy azok titkosítás nélkül beleolvashassanak az üzenetekbe.
Az Egyesült Államok hasonló törekvéseire emlékeztető tervezetet a törvényhozás biztonságért felelős bizottsága már elfogadta, így kerülhetett a plénum elé. Az egyik felsőházi képviselő, a kommunistából liberálissá, majd ókonzervatív jobboldalivá átváltozó Jelena Mizulina szerint az agymosott tizenévesek akár rendőrgyilkosságra is rávehetőek, ezért szükséges, hogy a hatóságok a titkosítás megkerülésével láthassák a kommunikációt. Sőt, Mizulina azt is felvetette, hogy el kell gondolkodni azon, hogy az online kommunikációs csatornákon előzetes szűrést (cenzúrát) vezessenek be.
Habár a biztonsági szakértők a hatalmas botrány okozó Apple-ügy kapcsán már számtalanszor megjegyezték, hogy az internetes tevékenység alapja a szabadon használható titkosítás – pl. gazdasági, üzleti okokból –, a kormányzatok, legyenek azok bármilyen irányultságúak, nagyon nem nézik ezt – pl. a végponti titkosítást – jó szemmel, mivel így a nemzetbiztonsági szolgálatok eddigi „mindent látunk és hallunk” pozíciója megrendült. Az online tolvajlás egyre nagyobb mérvű terjedése mellett egész biztos, hogy ez lesz az évtized hátralévő részének legnagyobb biztonsági kihívása.
