Informatikai vezető? Az milyen állat?

A Symantec nemrég az európai kisvállalkozások védelmi magatartásáról szóló kutatást végzett, s mai közleményük szerint ennek során alapvető hibákat és hiányosságokat tártak fel. Több aggasztó jelenséget fedtek fel, s különösen ijesztő, hogy nem csak azoknál a cégeknél akadnak problémák, melyek nem fordítanak elegendő figyelmet a biztonságra, hanem azoknál is, amelyek tisztában vannak azzal, hogy milyen fontos a védekezés. A magyar válaszadók 16 százaléka vallotta be azt a szomorú tényt, hogy a közelmúltban akadt kézzelfogható üzleti veszteséget okozó védelmi problémájuk, emellett közel 10 százalékuk anyagi veszteségről is beszámolt.

A felmérésben kilenc európai ország 874 válaszadójának válaszait elemezte a Symantec. A kutatás szerint sokan odafigyelnek a „mindennapos” veszélyekre, így a vírusokra (93 százalék), a levélszemétre (91 százalék) és a trójaiakra (82 százalék), ám jelentős számú válaszadó nem védekezett kellő mértékben az újabb veszélyforrások okozta védelmi problémák, például a bothálózatok ellen. A megkérdezett magyar válaszadók mintegy fele (pontosan 48 százalék) pedig azt sem tudta, mi az a bothálózat.

Security

Az újabb keletű veszélyforrásokat (például a minnowingot – a kishalak „lehalászását” – és a whalinget – a bálnavadászatot, ahol a cég vezetését akarják „szigonyvégre” kapni) sok kisvállalkozásnál még nem is ismerik.

Az elemzés arra is rámutat, hogy a védelmi szakma ismeretterjesztő munkája és az oktatások ellenére az európai kisvállalatok alkalmazottai még mindig nem vették tudomásul, hogy az informatikai környezet biztonságáért mindenki felelős. (A magyarok itt eltérnek a 28 százalékot mutató európai átlagtól: sokkal nagyobb arányban [51%] gondolják, hogy a biztonság megteremtése nem csak a menedzsment, hanem mindenki felelőssége. Az európaiak 40 százaléka az informatikai vezetőre hárítja a felelősséget, míg a magyaroknak csak 16 százaléka.)

A megkérdezettek mintegy harmada (32 százalék az európai átlag, 33 a magyar) szerint az ügyvezető igazgató a felelős. Ennek hátterében persze az is meghúzódik, hogy a magyar kisvállalatok 11 százalékánál létezik csupán IT-menedzseri poszt, ami szignifikáns különbség a 33 százalékos európai átlaghoz képest.

Security

Arra a kérdésre, hogy a cég hogyan jutott informatikavédelmi megoldásokhoz, csak a magyarok 24 százaléka válaszolta azt, hogy informatikai szakértő cég segítségével – 53 százalék viszont egy áruházlánchoz tartozó üzletben, a polcról vásárolta. Ez a Symantec szerint riasztó arány, hiszen az áruházláncok nem kifejezetten a vállalati megoldásokra specializálódtak. Még meglepőbb volt, hogy 9 százalék valamelyik magazin ingyenes mellékleteként kapott lemezre bízta vállalkozása védelmét.

A vizsgált magyar cégek 16 százalékát érte olyan támadás vagy rendszerösszeomlás az elmúlt évben, amely információvesztést és üzleti veszteséget okozott. A támadásokat főként vírusok, férgek és trójaiak okozták. Emellett az alkalmazottak hibájából bekövetkezett rendszerösszeomlások vagy információvesztések száma miatt is nyugtalanság töltheti el az európai vállalkozások tulajdonosait.

A korszerű informatikai rendszerek és infrastruktúra veszélyeiről szóló kérdésre válaszolva kiderül: az informatikai vezetők nagy részének (62 százalék) a vezeték nélküli hálózatok okozzák a legtöbb álmatlan éjszakát. Ezt a mobiltelefonok miatti gondok követik 44 százalékkal.

Azóta történt

Előzmények