Alan Turing
A brit sajtó megkönnyebbüléssel adott hírt arról néhány napja, hogy Alan Turingnak, a világ egyik leghíresebb informatikusának hagyatéka nem kerül külföldre, mivel az utolsó pillanatban sikerült pénzt keríteni a megvásárlására – az árverésre bocsátott iratok megszerzésére végül is a nemzeti örökség megőrzését célul kitűző állami alapítvány (National Heritage Memorial Fund) adományozott 200 ezer fontot.
Turingot a második világháború után homoszexualitása miatt meghurcolták, vélhetően az akkor kénytelenségből választott hormonkezelés következményei vezettek el ahhoz, hogy a megtört tudós valószínűleg öngyilkos lett. Az események megítélése az elmúlt évtizedekben is erősen vitatott volt, de a közelmúltban végül a brit kormány bocsánatkéréssel egybekötve rehabilitálta. A háborúban kódfejtéssel foglalkozó Turing hagyatékának sorsa azonban egészen az elmúlt napokig kétséges volt, ahogy sokáig a legendás Bletchley Park jövője is.
A most már közkincsnek számító dokumentumok épp a háború idejéből származnak, azokat a feljegyzéseket, kutatási anyagokat tartalmazzák, melyeket Turing az Enigma megfejtését célzó munkája során vetett papírra. A novemberben elindított aukción eladásra kínált papírokért az említett alapítvány mellett a Google is felajánlott támogatást (100 ezer dollárt), illetve közadakozásból is összejött közel 30 ezer font.
A most már „biztonságban lévő” anyagok a nemzeti számítástechnikai múzeumba kerülnek a Bletchley Parkba, oda, ahol Turing fontos munkáját végezte a negyvenes években. A 41 éves korában elhunyt, viszonylag keveset publikáló kutatónak sok anyaga maradt kéziratban, melyeket, barátja, Max Newman őrzött meg.
